|
|
|
| Előadó: | R.o.N |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Vérrel írott sorok, álmatlan éjszakák
Elfáradt szempárba fojtott kegyes hazugság
Még bírom.. még bírom nélküled
Hogy a távolság hasít rést a szívemen, minden szavad intelem
Minden csókod a cseresznyefák virágáról
Egy-egy leszállt pillangóként mutat rá a hibáimra
Mutat rá a lelkemre, mi nélküled védtelen
Bárdként karol át a félelem, karolj át és félj velem
400 km sínpár rohan el a szemem előtt
Ilyen vagyok könyörgöm, hogy fogadj el
Hogy szeress amíg tudsz, de ha már nem akkor ne titkold
Egyedül a világ csak egy megfakított színfolt
Egy színház minek színpadját vörös függöny fedi el
Egy szellem vagyok, ki az angyalért nyúl de nem éri el
Én feladok mindent csak vigyázhassak rád
Féltelek, mert szeretlek, ne hibáztass csak lásd,
Hogy a földbe taposott, közös léptek egy új világba visznek
Mik csak együtt szépek és közös képek negatívján
Ott csókollak hajnalig, és ha eljössz álmomban
Akkor könyörgöm hogy maradj itt...
[refrén 2x]
Átnyúlok a tükrön a te világod oldalára
Nem vágyom másra csak a kis angyalom oltalmára
Beteljesíteni a nekünk írott holnapot
Mert a régi énem nélküled az árnyékom szobra volt
Az ablakomon át megfigyelt égbolt megérint
Elmondom neked mikrofon, ő az ki kiegészít
Az elveszett felem, ő róla álmodtam
Őszintén bánom, mert volt, hogy megbántottam
Kérlek adj tanácsot, igaz barátom
Mert csakis ő lehet az kiben ezt a vigaszt találom
Az örök nyugalmat, tudattalan délelőtt
Emlékszem hogy csókoltál szombaton éjfél előtt
A hátamra égett az ölelésed
Mellkasomra arcod, bársonyos simításod
És a nevetésed füleimbe csalta a szirének énekét
Vigyázok álmodra éjjelek éjjelén
Hunyd be a szemed drágám, álmodj meg egy holnapot
Én megvalósítom neked ígérem
Nekünk elhozom a legfényesebb csillagot,
Hogy őrizze míg álmodunk
És ha meghalunk majd egyszer, egymás karjaiba lángolunk
És égünk el..
Szemeid pillantása söpri el a fájdalmat
Hogy mi lesz holnap, csakis mi döntjük el
Égünk el, szemeid pillantása söpri el a fájdalmat
Hogy mi lesz holnap, csakis mi döntjük el...
[refrén 3x]
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
