|
|
|
| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | Éjszakai üzenet |
| Megjelenés: | 1986 |
| Hossz: | 11:50 |
| Szövegírók: |
Sztevanovity Dusán |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Pepita |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gyere! Súlyos csend hullik rám - s befed.
Gyere! Leplét leoldanám, mert eltemet.
Téged szólít s összeér veled,
ébren vár a képzelet.
Már feloldódni nem tudok, nélküled.
Gyere! Milyen gond süllyeszt el? Hagyd el!
Gyere! Milyen szárny emel? Dobd el!
Milyen ábránd, ami távol tart?
Hagyd az álmokat!
Milyen tévedés téríthet el?
Felejtsd el!
Gyere! Arcom arcodhoz ér.
Gyere! Kezem simul, elér.
Ne csak mozdulatom érezd meg,
hozzám lélekben is érkezz meg.
Te még nem hiszed;
a többi szépen, csöndben, régen elveszett.
Gyere! Együtt merüljünk el, úgy ölelj!
Gyere! Együtt repüljünk el, úgy emelj!
Nézd, igaz csak ez maradt; ahogy vártalak,
s ahogy megérkezel.
A többi füst és köd - csak eddig hittem el.
Vagyok a szív, mely nem dobban,
vagyok a láng, mely nem lobban
nélküled,
vagyok a húr, mely nem rezdül.
vagyok a hang, mely nem csendül
nélküled,
szikra vagyok, mely nem szökken,
sikoly vagyok, mely nem röppen
nélküled,
bölcső vagyok, mely nem ringat,
holnap vagyok, mely nem virrad
nélküled..!
Mint hópehely, mely kézre száll,
a hűvös ész úgy olvad már;
a félelem, ha ránk tapadt,
már eltűnik, már elmarad,
s a béke, lásd, hogy úgy szeret,
most itt lebeg a perc felett,
s az angyal mégis erre jár.
Gyere! Arcod ne fordítsd el sosem!
Gyere! Titkod táruljon fel nekem!
Szép istenekkel álmodtál,
hamis fénynek áldoztál.
Én éjszakákba bujdosnék,
és hozzád menekülve lennék menedék...
Gyere! Okos érvek elől, hozzám.
Gyere! Halvány képek elől, hozzám.
A holnap jön és többet kér,
felejtsd el, úgyis elér!
Én nem hiszem, ami fontos, rajtunk áll.
Mennyit adtál már, és vissza eddig mennyit kaptál?
Gyere! Hitek enyésznek el, ne értsd!
Gyere! Álmok lobbanak el, ne féltsd!
Hidd el, itt most ez jut rád
és ez jut rám, a mást ne várd;
Nem lesz szebb és nem lesz más,
hát jobban őrízd azt, mit velem egyszer megtalász!
Az éjszakán, mint síron át - úgy emelj!
A hídon együtt érjünk át - úgy ölelj!
Ha tőlem távol néha félsz - rám találj!
Egy érzést, melyhez visszatérsz - tőlem várj!
Vagyok a szív, mely nem dobban,
vagyok a láng, mely nem lobban
nélküled,
vagyok a húr, mely nem rezdül,
vagyok a hang, mely nem csendül
nélküled,
szikra vagyok, mely nem szökken,
sikoly vagyok, mely nem röppen
nélküled,
titok vagyok, mely nem tárul,
s ölelés, mely nem zárul
nélküled.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
