|
|
|
Lesz ahogy lesz én nem panaszkodom,
De egy valamihez mindig ragaszkodom,
Az pedig az hogy szóljon a gitár,
Ami minden ajtót kitár.
Hogyha akarom minden az enyém,
Ha az eszem meg a szívem a helyén,
Nekem ennyi elég a többit viheti bárki,
Kevés az idő nem tudok várni.
Refrén:
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem így is jó.
Örülök annak is ha fordul az érem.
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem bárhogy jó.
Elfogadtam én ennyit érek.
Lesz ahogy lesz
megyek az úton,
Amíg el nem vesz valamit az Isten,
Addig enyém a minden.
Tágítom a határokat,
És gyűjtöm a barátokat.
Mert a lényeg,az élet ahogyan éled,
Olyan a lényed.
Nem kérek semmit amit nem érdemlek,
És az sem téveszt meg,
Ha valaki azt mondja:
Ez neked jár!
De azért ember vagyok tévedhetek,
Néha egy hangot hamisnak hallok,
Van úgy is hogy nem mondok igazat,
De egyszer mindent bevallok!
Refrén:
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem így is jó.
Örülök annak is ha fordul az érem.
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem bárhogy jó.
Elfogadtam én ennyit érek.
Lesz ahogy lesz én nem panaszkodom,
De egy valamihez mindig ragaszkodom,
Az pedig az hogy szóljon a gitár,
Ami minden ajtót kitár.
Hogyha akarom minden az enyém,
Ha az eszem meg a szívem a helyén,
Nekem ennyi elég a többit viheti bárki,
Kevés az idő nem tudok várni.
Refrén:
2x
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem így is jó.
Örülök annak is ha fordul az érem.
Nem lehetek mindig jó,
Mindegy nekem bárhogy jó.
Elfogadtam én ennyit érek.
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
