dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Hősök: Betűzdel

Hősök - Betűzdel

on on on on on
Klasszik
Előadó: Hősök
Album: Klasszik
Megjelenés: 2008
Hossz: 2:59
Szövegírók: Mentha
Eckü
Brash
Baranyai Dániel
Barcza Sándor
Komjáti ádám
Ozsváth Gergely
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: szerzői kiadás
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Betűzdel' dalszöveg ?
A szöveg egy rap előadó, Mentha, önazonosságának és stílusának bemutatására fókuszál, aki nyers, öntudatos és néha provokatív szövegvilágot alkot. Jellemző rá a betűk és szavak játékos használata, melyek nevének betűin keresztül kapnak jelentést. A szövegben megjelenik a mindennapi élet, a bulizás és a rap kultúra, amelyek fontos szerepet játszanak az előadó életében. A refrénben pedig kihangsúlyozza, hogy ha valaki ismeri őket és a zenéjüket, az illető elismerést és tiszteletet ad nekik. A szöveg végén megjegyzi, hogy azok, akik nem tudják ugyanezt a teljesítményt nyújtani, gyengék.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 1, összesen 51498 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Betűzdel

"M" nekem nincsen ellenfelem
Most betűről betűre járok hogy jegyezd meg a nevem
Egytől-egyig mindegyik elem a lételemem
A fegyverem egyben ez minden fake hülye gyerek ellen
"E" a második jel mint az egyik haver
Aki mindig többet fog inni mint te Eckü E
Az ammónia szőke
A péti rém a szeszből még többet kér
"N" jövünk mint B meg N
Itt 4 kanál méreg benne minden lében
"T" a nevem nem tré ahogy mondta Dé
Anno rég fontos ám a minőség
"H" azaz Hősök a három
A Nyelvtan után Klasszik jön remélem vágod
"A" az utolsó betű vág oda
Itt a telep fattya nevem Mentha Madafaka
Bang-bang(4x)


Refrén(4x)
A nevünket ha ismered betűzd el
Hő-sök ettől feküdj el

Ettől feküsztök el
E C K Ü amit betűztök el
Tekered a cigit úgy hogy ne tűnjön fel
Jön a golyószórószájú aki betűt lövell
"E" nem kell ekcémás szűz
Egyből megérzed a sztilót mikor szlenglétrán ülsz
Ereszd el magad szól az ECKsztétika
Nincs a szexért rinya gyere tedd szét liba
"C" bepörget a centrifuga
Egyesek szerint cool más szerint a Geszti kula
Cefreszagú másnapokra gyógyír dukál
Ma olyan kanos vagyok az se gond ha a nő stukál
"K" mint a Klárikával Korda
Ez Hanyag Elegancia mint No/one meg a Norba
Koppan a flipper jó vagyok még egy kreditre
Úgy érzem van mit mondani nem fogom magam rövidre
"Ü" hosszan nyúlik mint az Üllői
Kocsiazmi? bicikli vannak neki küllői
Klasszik debüt ja ez piros betűs ünnep
A pofám arra nagy hogy nálunk a sorok ütnek
Ti gyengék..

Refrén(4x)
A nevünket ha ismered betűzd el
Hő-sök ettől feküdj el

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO