


| Előadó: | Rascalz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Púder az arcán, igazán kecses
Numerahajcsár. Félelmetes.
A sarka repedt, a pénzedért szeret
Nevet, ha üres a zsebed. Érted ezt?
Fénylenek az ékszerek a testén
Basz' veled, ha élvezed. Át az estén
Óraszámra. Dúzzad a tárca
Ő csak azt várja, hogy húzzad a fára.
Ott kinn áll, ahol mindenki látja
Nem hiába. Irány az autópálya
Hamar akad párja, mikor kijut
Néha fiatal fiúk. Van, aki szép, van, aki rút
Aki bújt, aki nem. Ez minden. Na igen
Van ilyen
Kemény, mint a K O K A I N
A napirend soha nem változik
Azal barátkozik, aki benne megmártózik
Refrén:
Az utca dámája egy kurva drámája
Ha tudna, átállna, mert durva számára
Aludna más ágyba, ez furcsa ábrándja
A múltja kárára nem csúszhat spárgába
Magastalpú cipő, ravasz karcsú csípő
Kalandra uszít ő, szavadra pucsít. (ö)
Afajta tuti nő, van rajta lasztex
Ecc-pecc bemehetsz, ha van stex, lesz szex
Mit veszthetsz? Pár ezer tízmillió hímivarsejtet
Lelked szád percet. Így mindíg jó, ezt tedd.
Ha kell a mell, hát ott a stoppos
Rádrohan, hogy most bárhogyan fogdosd
Ott a bozontos, 180 fokos szögbe'
terpeszt a szőke
Gerjeszt. Na lökd be! Hamvas a bőre.
Igaz, hogy prosti. Sok van belőle.
Azt se' tudod, most ki a partnered
Egyre megy neked. Legyen vad, meleg.
Eleget basz' veled.
Ha kell ez a perverz perszóna.
Álljunk meg egy szóra! Melltartóra
Refrén
A fenébe! Reflektor fénye világít a szemébe
Mercedes-ek. Ezek most égnek. Szikrázik a szemérme
A mellébe dugja a lóvét a luvnya
A jónép csak szúrja, ha szót ért, kap újra
De a hangsúlyra ha nem ügyel nagyon
Elcsúszik a haszon, mint buzik a faszon
Azzal ütnek agyon és otthagynak az aszfalton
A sok vadbarom, övéké a hatalom
Ha akad alkalom, újra kefél
Jön az amazon, kurvapecér
Az utca zenél, ahol van egy pár baj
Jellegzetes párbaj, 47-es AK-val
Elesnek százával, a bőrüket viszik vásárra
Vadásznak egymásra, mint farkas a bárányra
Mer' az ő bálványa a hímek állványa
A szája most is tátva, valaki táplálja
Refrén x2



Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás