|
|
|
Sorokra sorok csak, rimekre rimek
A város ahol élek Kecskemét,már nem félek
Megtaláltam a békét,és csak hallgatom az esőt
Lehet kopott a stilusom anyukámtól kapott felsőt
Használok,de erre buknak a klassz lányok
A világot más szemmel nézem mint a lehasznált sztárok
Én erre vagyok büszke,lehetsz te másra
De én tudom,ha megbukok számithatok majd pár barátra
18 múltam de jó irányba tartok
Egyenesen megyek mert már elmosódtak a partok
Nem volt kiszabva ösvény,hogy azon járjak
Igy az erdőbe tévedtem,és tituláltak prédának
De én megbocsátok nekik úgysem vagyok haragtartó
Régen bezárult már a szivemet védő ajtó
Ami kulcsra van zárva de kinyithatja majd egy lány
Aki önzetlenül szeret és tiszta mint a márvány
Ez csak egy tökéletlen szám egy tökéletlen embertől
Nem menekülök a hibáktól attól a sokezertől
Nem harcolok senkivel ,hiába is kéred
Ami neked gyógyszer az nekem szintiszta méreg
Nem félek a sötétben megtanultam nagynak lenni
És ha már felnőttem kéne nagy dolgokat tenni
Nem leszek szürke nem rakod rám a sorszámot
Mert én nem változok ilyennek születtem vágod?
Nincsen tökéletes ember,ahogy tökéletes szám se
És miért próbáljak annak tűnni ha nem látom a fát se
A saját szememben nemhogy máséban a szálkát
Más pályát választok inkább épitek majd egy nagy bárkát
És belerakom azokat akiket szeretek
Nem feledek senkit velük egy új útra lelhetek
Megtalálhatom azt ami eddig hiányzott
De ne mondja nekem senki,hogy eddig még nem hibázott
Nem lehetsz tökéletes ahogyan más se
De én nemis akarok az lenni mindegy hogy társ-e
vagy barát az aki szenvedni lát
Ez hozzátartozik az élethez és igy látom át
Az egészet egyszerre de mint minden vegyszerre
van ellenméreg és nem öltözök fegyverbe
Kapok sok üzit,hogy kapjam elő az uzit
De inkább dobok StR-nek egy pacsit a nővérének meg puszit
Ez csak egy tökéletlen szám egy tökéletlen embertől
Nem menekülök a hibáktól attól a sokezertől
Nem harcolok senkivel ,hiába is kéred
Ami neked gyógyszer az nekem szintiszta méreg
Nem félek a sötétben megtanultam nagynak lenni
És ha már felnőttem kéne nagy dolgokat tenni
Nem leszek szürke nem rakod rám a sorszámot
Mert én nem változok soha ilyennek születtem vágod?
Régebben még sugdolóztunk héj az a lánytetszik
Ma meg minden második 2mondattól kifekszik
Bennem él még a régi világ,az első csók az esőben
Meg a mozinál a virág,meg az udvarlás mint elsőben
Egy kopott felsőben még mindig mondom a magamét
Nem tudok repülni és még mindig sok a szakadék
De én küzdök a lányért még ha nem is vagyok izmos
Meg jóképű se,és minden tiszta lapom piszkos
Én csak reppelgetek és ezzel úgy elvagyok
És ha kész leszek rá akkor minden számot itthagyok
Nem ártok senkinek,ha az álmaim kergetem
De nézd meg én mindenem egy lapra felteszem
Nem a gettóból jöttem de még börtönben sem voltam
Nem vagyok tökéletes és előre szóltam
Szeress ha tetszik és útálj ha nem
De én nem leszek egyedül mert mindig lesznek mögöttem
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
