|
|
|
| Előadó: | Atomtorta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Braunitzer Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szóval úgy kezdődött, hogy jól beszívtam, és eldöntöttem, hogy írok egy számot,
Amitől majd a tizenévesek azt hiszik majd, hogy a legnagyobb sztárok.
Mi vagyunk, nem kell hozzá más, csak monoton módon hadarom a szövegem,
Téma minden, ami érdekli őket: lélek, drog és leszbikus szerelem.
A lényeg az, hogy legyenek benne nagyon mély értelmű részek,
Hogy ne tűnjön fel senkinek az, hogy én sem értem ezt az egészet.
Pakolok bele még hasonlatokat, metaforát meg költői képet,
Soráthajlást, meg ilyeneket, hogy biztos beszopja a megcélzott réteg.
Mért lettem alternatív zenész?
Sikeresnek lenni, nem nehéz.
Kell hozzá pár hatásvadász szöveg,
És totálisan odavan a tömeg.
És az alteros fiúk rákattantak erre a monoton baromságra,
Mindegy mennyibe kerül a belépő, kifizetik majd, semmi sem drága.
Az életüknek annyira kevés és annyira semmi értelme van,
Hogy bármit megvennének, ami egy kicsivel több értelmet adna.
Annak, ahogyan fetrengenek a világ kínálta semmiségben,
De előbb jöttem rá, mint ők és ezt használom lényegében.
Azt mondják, hogy Isten meghalt és igazából ők ettől félnek,
De ha rajtam múlik lesz új Isten, pontosan amilyet szeretnének.
Valami Szürke illatú Vasúti Repülést álmodtam magamnak,
Amiben Tündéracél korszakokkal jelezték a Kéklő Időt.
Szóval ilyesmi szarokat osztok sorra és hát biztos senkinek nem tűnik föl,
Mert szerintük ez költészet és hát ez jellemző a modern korra.
Zeneileg sem túlzom nagyon el, rakok alá egy-két loopot,
Amit koncerten is el lehet nyomni, mini disc meg groove box nélkül.
És a kritikátlan, de aranyos tinik katartikusan beleüvöltik
A refrént miszerint fekete alapon kocka alakú zöld Nap kékül.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
