|
|
|
| Előadó: | Kárpátia |
|---|---|
| Album: | Idők szava |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 3:51 |
| Szövegírók: |
Ismeretlen, Nem Védett Szerző |
|
Ismeretlen, Nem Védett Szerző |
|
| Kiadó: | Exkluzív Music |
| Stílus: | Nemzeti rock |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Ha majd a nyarunknak vége, csendesen szitál a hó,
Lennék még tenéked édes, lennék még tenéked jó.
Csendes kis legénylakásban, az óra búcsúra int,
Kívülről zajlik az utca, hangos az éljen szó kint.
Hallod, hogy fújják a kürtöt, hallod-e a zene szót?
Azt fújják előre, rajta, fújják már a riadót.
Borulj a vállamra kedves, estére másé lehetsz,
Estére indul az ezred, estére én is megyek.
Amikor leszáll az alkony, masíroz az ezredünk,
Csókolj meg még egyszer édes, ki tudja hová megyünk.
Pislogó távoli tűznél, az ezred pihenni tér,
Nem tud aludni a hadnagy, papírt és ceruzát kér.
Otthon őt valaki várja, úgy hallja valaki sír,
Fejét a kezére hajtja, és aztán csendesen ír.
Másnap a kórházi ágyon, fekszik a hadnagy szegény,
Golyó ment a tüdejébe, életre nincs már remény.
Doktor úr szeretnék írni, magam sem tudom miért,
Szeretnék egy kislányt látni, aki tán nem is enyém.
Doktor úr az égre kérem, adja ki tiszti ruhám,
Nem fekszem többé az ágyon, megvédem magyar hazám.
Nem lehet, mondja az orvos, beteg még a hadnagy úr,
A hadnagy az éj leple alatt, kiszökött a kórházból.
Vége van az ütközetnek, véresen száll le a Nap,
A hadnagy hordágya mellett, imádkozik már a pap.
Biztatja csendesen, halkan, a hadnagy nem hallja már,
A szíve lázasan dobban, s lelke a mennyekbe száll.
Levelet hozott a posta, ami a hadnagyról szólt,
A kapitány elolvasta, azután csendesen szólt.
Írjátok meg a leánynak, ne várja a hadnagyát,
Itt ássák örökös ágyát, itt ásták meg a sírját.
Csendesen leszáll az éjjel, megperdülnek a dobok,
Nem tudja senki, hogy otthon, valaki halkan zokog.
Csendes kis legénylakásban, meghalt egy gyönyörű lány,
Éles tőrt szúrt a szívébe, elment a hadnagy után.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
