|
|
|
/Muki/
Mukinak beintett az élet
nem vagyok egyedül de annyi a vigaszom hogy tudom minek élek
és ha megtalál a végzet ott nem lesz hiba
majd megtisztulok a bűntől mint a parlamenti vita
a mérce magasra szabva
de én áttlátok rajta ez a számalmas fajta
itt szívvel látni nehéz inkább merész a becsületün béka segge alatt
tartozkodna ha tudna de itt soha nem lesz béke
ha tudod bird ki élve bizz meg bennük, mert az szeretik
ha baj van akkor el feledik
így lehet építkezni Muki Áde puszta kézzel
mi felfogjuk ésszel minden rosszban csak a széppel
tanultunk meg foglalkozni addig csinálom míg bírom
míg megírom napi kottám napi két sorom
rájövök ez az én korom
mert mindenki ezt mondta
hogy ne legyek ilyan lusta
az arcomra van írva
téves képet olvasnak le sokan
és akkor koppan a félre ismert világ
a félre ismert emberek
mikor meglátják hogy szenvedek hát ez ilyen
én el hiszem hogy ez jobb lesz ha reformokba válnak
és megkapják majd azok akik jobbat vártak
mert maguktól el szálltak
de a valóság egy bilincs ami a halandóknak durva
és a távozásukkal együtt egy uj utra
kelnek sorsuk engedélyével
én mint egy vasút a szerelvényével
robotolok tovább napi 24 órában
fájó fejjel reméled hogy feléled bennem és megszűnik a szenvedés
a tanúk esküt buknak mert hallgatás bele eggyezés
/Áde/
Sok ember kérdezte már tölük mit akar a élet
mi a sorsom? mi a célom? mikor ér utól a végzet?
ezt nem kérted hanem kaptad
ebbe a szívedet adtad
az elért sikereidet a sors kezébe csaptad
magam sem tudom mi az én sorsom mi az én küldetésem
kifordított belsöm hangját én mára májkba vésem
az útvesztő felénél szóltak gyerek legyél résen
tragédia után én azt hittem úgy lesz mint régen
de tévedtem mert vétkeztem én tettem
a storym felé egy csúnya jelet intettem
erősen volt nálam sorsom masszív akarata
dolgozzál te legény pénz helyett itt van a kapa
hát ez fasza fülem süket Isten szava van de merre?
követem végzetem ha kell meg esküszöm erre
Ádet a sorsa nyakon verte
eddig mindeki csak csesztetett
én büszke vagyok mert a sorsom bevégeztetett
édesanyámnak az a sorsa hogy felneveljen engem
Mukinak meg az hogy ábrándokat keltsen bennem
fel kell kelnem na persze ez csak az én szememben
vagánykodtam sokat most csak nézem amit tettem
egy átlag ember átleg sorsa nem hat meg már senkit
az akarat erödtől bicepszed csak néhány centit
gyarapodott a két sors egymással marakodott
senki sem fogadja el sorsát a világ hova jutott?
a jövő manapság már csak ismeretlen múlt
változtatván ezen sok ember fegyverhez is nyúlt
talpra fel te magyar gyerek
hív a haza Isten veled sorokba fűzve mondom sorsod kiszúrja a szemed
reménykedhetsz tán? a jövő terve már el bukott
mert az élet kenyeréből van akinek csak morzsa jutott
Különleges előadás az Arénában
