|
|
|
| Előadó: | Csokonai Vitéz Műhely |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bernáth Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor a kamaszoké volt az ország,
A gonoszok nem fejlődtek.
Mikor a gonoszoké lett az ország,
A kamaszok egymásra lőttek!
Aztán az okosoké lett az ország,
És gyerekek nem születtek!
Végül a világé lett az ország,
És az emberek szétszéledtek!
Amikor 13 éves voltam,
Már két korty acéltól beálltam!
Aztán belém zuhant 9 tonna,
És már csak a sugárra vártam!
Hagyjuk a múltat, hagy higgyük,
Hogy nem volt minden hiába!
Utolsó utunk ez együtt, utópiából mániába!
Sugárra várva, csoszogó sorban,
Totem állat vonulat.
Érkezésük, eleve késő,
Esőben szorongás óvárigéző!
Pillanat, kapcsolat,
Pillanat, kapcsolat,
Pillanat, kapcsolat,
Pillanat, kapcsolat!
Süssünk vigyázva,
Süssük meg őket!
Az örök időnek,
Az örök időnek!
Pillanat, kapcsolat,
Pillanat, kapcsolat!
Süssünk vigyázva,
Süssük meg őket!
Az örök időnek,
Az örök időnek!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
