|
|
|
Jó lesz...Jó...Anonim MC meg mellettem MC nyest...a nagy gizmó, meg rája...figyeld:
Épp egy bokorba pisilek hazafele menet
Értetlenül figyeled, hogy ki lehet ez a gyerek
Ez tényleg nagyon kellett, ma sem volt jó napom
Az éjszakai buszon majdnem megrepedt a hólyagom
Nem tudom hol lakom és mivel menjek arra
Csak foszlányokat látok de ez nem hozhat zavarba
Mint minden becsületes magyar tizenéves fiatal
Aki álmodozik részegen, de nem tudja hogy mit akar
Csak csúsznak a torkokon a vodka-dzsúzok
De repkednek a blúzok, bocs ha túlzok
De ott lappang mélyen az életművész-ösztön
Mert én nem cseperedtem fel a Barátok közt-ön
Na de miről szól az életed? Mondd csak el ha mered néha
Te vagy a bajnok aztám senki nincsen veled
Te is másnaposan kelsz fel minden hétfő reggel
Mikor andalító hangjával kelteget a vekker
Szétrobbanó fejjel, véreres szemmel
Éles közelharcot vívsz a tükörképeddel
Bár az érettségid perfekt, nincsenek nagy tervek
Csak arrafele mész amerre a szerencse terelget
Ha éppen bunkó vagyok veled, hidd el az is én vagyok
Hatalmas a szívem, mondjuk a májam azért mégnagyobb
Mostanság barátságos vagyok mint egy kölyökoroszlán
Nem zavar hogy EMO vagy csak ne szóljál hozzám
Mert nekem esne rosszul, hogy veled beszélek
Mert én szégyelném magam, hogy ismerlek téged
Várjál...mégegyet mondok...még egy rövidebbet...
Most jól jönne egy gondolat, hogy készen vagyok ennyi volt
Az orrlukamban fürkészek de nem találok semmi jót
Kicsit büdös vagyok...nem fürödtem 2 napja
Ruhát sem cseréltem jól elvagyok ugyanabba'
Ez olyan férfias heh...a rám száradt verejték
Pedig egy plasztikai műtéttel az év arca is lehetnék
Ha már MC-nek tartom magam, írhatnék egy számot
Ami arró szólna mondjuk, hogy a színpadon állok
Meg hogy mi a nevem? yo yo A N O N I M
Erre mondanék egy durvát is hát majdnem jó a rímem
Meghogy annyi éve rappelek, és annyi dolgot elértem
És annyi ember volt és van, oda-vissza értem
Akkor elégedett lennék és ezt még elmondanám párszor
És csak kisülne valami ebből a számból
MC elektron, MC proton, ez az életem haver, egy mikrofon
Meg rázzad meg érezd meg egyéb rappes barkóba
Na ha ilyen leszek egyszer,akkor lőjetek csak tarkóba
köszönjük szépen...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
