|
|
|
| Előadó: | Für Tibor (Tibbah) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tibbah Landi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Tibbah/
Az élet kemény puttony, cipeled a végszóig
Érzed a béklyóit, mi rád rója a szignóit
Gyűjtöd a képeit, a gyatrát, az érzékit
Több sebből kivérzik, az embert majd széttépik
Féktelen hajsza, mi többször visszahajtja
Mindegy, szereted vagy nem az arcodba bevágja
Ne menekülj a múlt elől, mert megtalál az érzés
Az utolsó diavetítés a legnagyobb kiképzés
Kesergő részek vagy hízelgő ízek
A mondatok, a szavak és az elmúló évek
Az órák, a percek, mik helyzetenként érnek
Az emberi lények, tudod az időtől félnek
A reménnyel kefélnek, a szenvedélyben elégnek
Szenvedély betegként folyton csak kérnek
Ami megtörtént, megvolt, a filmedbe bekerül
A végén majd ott ülsz és csak te nézed egyedül
Hagytam már el sok könnyet és nehezet
Vesztettem már el spant és szerelmet
De megőriztem bent, itt a belső tárlatban
Ha szükségem van rá akkor kiállítás van
Együtt kell élni a múlt vésett karcaival
Az idő fogja vagy, hát élj együtt a harcaival
Ingót és ingatlant elvehetnek tőled
De nem tudják ellopni mi a szívedbe égett...
/Landi/
Én egy hegycsúcson élek, esküszöm neked megszakadnék
Hogy e testben fogva tartott lélek legyen szabad még
Ne gátolja a szavam által okozott szakadék
Hagyja itt ezt a csonkot, legyen övé a szabad ég
Tényleg sajnálom, egy esemény több szálon
Dejav-ként jön elő újra ez a rémálom
Azzal vádolsz, hogy az embereket kihasználom
Fejtsd meg a múltamat, a költségeket én állom
Nincs senki aki keresztbe tesz, mert kicsinálom
A rejtélyes múltam tehet arról, hogy megvadultam
Szerény barátságomat arany tálcán kínálom
A nehéz helyzet jóvátétele miatt hazudtam
De nem tudtam, bár nyilvánvalóvá vált mára
Minden egyes ballépésemnek elég magas az ára
Nem tudtam hol a képzelet s a valóság határa
Azt hittem senkinek sem származhat belőle kára
Néha megvillannak a szép emlékek fejemben
Így próbálom nyugtatni magamat, hogy minden rendben
Hogy minden jó lesz, hogy majd minden csak jóra fordul
És ülök a sötétben miközben a könnyem kicsordul
Nehéz súlyok a vállamon, legbelül a lelkem vérzik
Ezek a senkik a fájdalmamat nem érzik
Olyan érzelmi metamorfózison megyek át
Hogy majd megszakadok, ezek meg állnak és nézik....
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
