|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Mélyrepülés |
| Megjelenés: | 1988 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Csengey Dénes |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Acoustic tangó |
| Címkék: | Keressük! |
..de meg is áll azonnal,
mert helyére szögezte az áradó, megejtő dallam,
amelyik így hangzott:
Mondjuk most tangó, most tangó,
most tangó, most tangó, most tangó.
Legyen ez tangó,
ez tangó, ez tangó, ez tangó, ez tangó.
Egy vérrel írt táncrenden időtlen-időktől zajló,
egy dugdosott, fogdosott, összekent, nyálazott tangó.
Egy ócska kis bűnlajstrom, végszava borgőzben szagló,
de fülemhez emelve: morajló tengeri kagyló.
Egy forgandó, porlandó, girlandó, parlando, pangó,
tehát egy pangó tangó, igen egy rég pangó tangó.
Egy utolsó magjáig elszántan irtandó tangó,
egy felejthetetlen, levetkőzhetetlen tangó.
Például: felfagyott országút, eső van, hajnali köd,
szétzilált estélyi jelmezben ellejt a pár.
A frakkszárnyak összegyűrt gombócban, szakadt a nadrág,
a harisnyakötőben tollszár, a kézben pohár.
Ön Európát rabolja éppen! - búgja az asszony.
Ugyan már kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr.
Hát hol van itt Európa? Nézzen szét, nézzen magába!
Itt sár van, és ön van, és én vagyok, szakadatlanul.
Ahol most táncolunk, ez itt az Angol Királynő,
a kocsmának asztala, cipője azon kopog.
Ez Deák Ferenc úr pipája, vigyázzon! Lépje át, kérem!
Nagy dolgok dőlhetnek dugába, ha rátapos.
A felfagyott országút itt visz, a sótartó mellett,
és mindjárt utána a Lánchíd következik.
Aztán egy ónkancsó, aztán a Károlyi kastély.
Kun Béla szónokol, pipafüst borítja el.
Egy dísz zsebkendőbe földosztó karókat vernek.
A rádió ostroma még eldöntetlenre áll.
De ne féljen kisnagysád, forogjunk, amint adódik,
hisz' a szélső pohár mögött mindig lesz újabb pohár.
Ön attól fél talán, hogy egyszer csak lepottyan innen,
de végtelen parkett ez, nyugodtan hihet nekem.
Ön Európát emleget, hát megsúgom, hogy bő száz éve
innen az asztal széléig még nem jutott senki sem.
De hát, ezért is mondom önnek,
hogy ez tangó, csak tangó, csak tangó.
Igen, ez tangó, csak tangó,
csak tangó, csak tangó, csak tangó.
Igen egy megejtő életmód,
megejtő halálmód-tangó
de hát, csak tangó, csak tangó,
csak tangó, csak tangó, csak tangó.
Igen ez, tangó, csak tangó,
csak tangó, csak tangó, csak tangó.
Csak tangó, tangó, csak tangó,
csak tangó, csak tangó, csak tangó.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
