|
|
|
| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mes |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!
Ülök a buszomon, és Rád gondolok Kincsem
Kinézek az ablakon és ugyanezt érzem
Becsukom a szemem a Te képedet látom
Újra karjaimba zárom, már nagyon várom,
Hogy eljön majd a pillanat az ágyamba fekszel
Nézem, ahogy alszol és minden egyes perccel
Közelebb a biztonság tudom, hogy mit érzel
Majd elválaszt az élet és könnyes szemmel nézel
Korhű képeket a fájdalom elénk állított
Majd előtűnik barát kire rájössz, hogy csak áhított
És mi van Veled ilyenkor mondd szobád mélyén búsan
Mikor nem látod a jót, mert Te azt hiszed,csak rossz van
Én mondtam előre, hogy sok lesz majd a fájdalom
Hogy mindig hallgass figyelmesen, érezd súlyát szavakon
Csak nyitott szemmel látod, hogy jóra nem vezethet vakon
Most hallgatod a számot rájössz valóság nem álom!
Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!
Rohanó világ ez, hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés, hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám, ha látod, hogy fázom
Rohanó világ ez, hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés, hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám, ha látod, hogy fázom
Telnek, múlnak a napok és látod, hogy nincs vége
Talán az igaz Szerelem jött el
Ugyan miért ne szilánkokra tört a szíved
Annyi csalódástól, most már nem mersz kockáztatni
Hát mit vársz mástól, megértél már sok mindent
Hogy hűtlen anyád eldobott, temetted a testvéredet
Ez gyűlöletre tanított, mikor hamis barát hízelgő szava megvakított,
Akkor mereven ólomkatona a tested harcot vívott
A lelkeddel mi összeomlott szépen belevágták
A magyar valóság fellelhető összes hideg átkát
Aztán melléd bújik ő, kire talán nem is vágytál
És összeáll a kép: Ő az álom kire vágytál!
Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!
Végszóként csak elmondom, hogy mindent tisztán lássál
Nem lesz boldog ember, ki mindig a múltban vájkál,
Tudom kiölték az érzést, de Te mindig talpra álltál
Az élet edzett erős vagy, hát itt az idő szálljál
Mások szerint depresszió, hogy a dalomat magadnak írod
Szerintem csak létszükség, ha túlélni így bírod
De most tárd ki a szárnyadat, mert tönkretesz a börtönöd
Hogy nem törődött veled senki, nem kell magad gyötörnöd!
Refrén: 2x
Várj még, Kincsem,
Várj még, kérlek, ne menj el!
Csak jobb lehet ennél!
Kérlek, ne menj!
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
