|
|
|
| Előadó: | Darksoul |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Te nem érted meg a felfogásom,pedig egyszerű,
Hát erről szól most darksoul styleban a rapp remekmű.
Én máshogy nevelkedtem és más életet élek,
Emlékezz vissza,én sosem hagytalak cserben téged,
De hát ez a hála,csezd meg!Ennyire futotta
Ezt a sorsot szánták nekem,az Isten is jól tudja,
Hát én nem hátrálok meg,én mindig készen állok,
Csak arra készülj fel,hogy vissza kapod és megjárod!
Rollam terjengnek a pletykák,hogy rohadt sittes leszek,
És ha igaz akkor mi van?Én ugyis tökreteszlek!
Csak arra figyelj,hogy a szövegeimet miről irom,
Hogyha eddig túléltem,akkor a sittet is kibirom!
Miről rappelek pontosan azt nem mindenki tudja,
Hát hallgasd a szavam és megtudod milyen az utca,
Mert ha egyszer a téren majd megint összevernek
Én tisztában vagyok azzal,azt kapom amit érdemlek!
2x Refl:Az életem máshogy élem,átkelhetsz tűzön vizen!
Harcolni kell minden képpen,
Ha ilyen módon nevelkedtél sose legyen szégyen!
Neked a pénz a lényeg,nekem egész más az érték,
És most bebizonyítom neked,csöppet sem vagyok félénk yo
Nem nézem azokat amiket te szem előtt tartassz,
Hát elmondanám nekem mi a lényeg te mamlasz!
Számomra 1 a fontos,én addig mig ti sirok,
Egyedül Isten az akiben teljesen megbizok,
Pedig,láttam már sok mindent,tapasztaltam 1 s mást,
Lehet,hiába pofázok ugysem értjük meg egymást,
Hát éld át te is keservesen amit én átéltem,
Milyenek a közeledő öklök és bicska a kézben,
Hát elmondom én neked de te ezzel ne kerülj szembe,
Mert én is megszívtam párszor,pedig nem vagyok gyenge!
Hát ilyen is van a világon,szembesülj ezzel,
Ha itt élsz nem menekülsz előle,bármit is teszel,
Láttam már lerombolt lelket és összetőrt szivet,
Én igy alkotok a világról teljesen új képet!
2x Refl
Lehet hogy nem tetszik a képem,de más gondom is van bőven,
Amig összegyültök 10en,ezrek lesznek mögöttem,
Én dolgozom a sikerért,mig tea mellett ágyban fekszel,
Nem olyan környezetben élek mint te,csak ennyit érts meg ember!
Sok mindent vesztettem el ami sokat jelentett nekem,
Összeszedtem magam s ezeket mindig kihevertem,
Öszinte vagyok,az agyam sose teszem
De a hétköznapi bunyókat mostmár félválról veszem,
Hisz az ilyen fajta emlékek az agyamat ellepték,
Nem tudtok olyant mondani,amin én megdöbbenhetnék!
Az élet egy szerencsejáték amin nyersz vagy vesztessz,
Van amikor ugy érzed elbuksz bármibe is kezdessz,
Megesik néha az is hogy az összes sármod elvész,
Az egyensúlyt keresed ami baromira nehéz,
És mikor meglőve fekszel,s lelked mindjárt elvész,
Csak akkor érted majd meg,hogy miről szólt az egész!!!!!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
