|
|
|
| Előadó: | Németh József |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger, táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Ma újra emlékeztem rád bánatosan,
Megcsókoltam a fényképed oly szomorúan.
Leültem a régi padra én a téren ott,
Ahol a te két szép szemed egyszer megfogott.
Éreztem, hogy megismertek a kismadarak,
Megértették, hogy a szívem egyedül maradt.
Szomorúak voltak ők is, ajkuk néma volt...
Panaszkodtam nekik kicsit, dalom rólad szólt...
Ott lenn a téren pont olyan minden,
Mint amikor veled jártam én.
A pad is ott áll,
Csak engem nem vár,
Senki se már,
Mert elment könnyedén.
Átkaroltam azt a fát, mely emlékeztet rád,
Melyen zsebkésemmel egykor nevet véstem át.
Ifjú voltam akkor én és egy kicsit bolond...
Azt, hogy csókom nem esett jól, soha ne is mondd!
Ugyanaz az őr van most, ki akkor megfogott,
Mikor neked piros rózsát loptam egyszer ott.
Megvan még a hinta, melyen most már nem te ülsz.
Ő is tudja azt, hogy te már régen elkerülsz.
Ott lenn a téren pont olyan minden,
Mint amikor veled jártam én.
A pad is ott áll,
Csak engem nem vár,
Senki se már,
Mert elment könnyedén.
Odalépett mellém az a délceg öregúr,
Kinek a zsebében mindig gesztenye lapul.
Ránéztem és megismertem: ott volt akkor is,
Amikor te nékem azt suttogtad kis hamis:
Bárhogy futnak el az évek s fogy az életünk,
Vannak olyan pillanatok, mit nem feledünk!
Emlékezni fogok mindig, nem feledem el:
Hol kezdődött a szerelmünk, hol van az a hely!
Ott lenn a téren pont olyan minden,
Mint amikor veled jártam én.
A pad is ott áll,
Csak engem nem vár,
Senki se már,
Mert elment könnyedén.
Taralillá...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
