Előadó: | 2Arc |
---|---|
Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
Megjelenés: | 2008 |
Hossz: | 4:41 |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Szerzői kiadás |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
A sors az ami teríték nélkül tálal,
Egész kisgyerekként kezdtem barátkozni a halállal.
Amíg a legtöbb haver apja, kocsmába sörözött,
Az enyém ölbe vett a vértócsában a blokkok között.
Nem értettem mi folyik, mikor csapódik az ajtó,
Amíg meg nem jelent a rozsdás fehér-fekete autó.
Mikor az öngyilkosság divat lett óvodába jártam,
Asszem nem csoda, éjjelente halottakat láttam.
A Kőrösből állandóan húzták ki a tetemeket,
Fiatalokat, öregeket, kislányokat, gyerekeket
Amíg más alsógatyájából még mosták a kulát,
Mi már fogadásokat kötöttünk ki talál több hullát.
Aztán egy nap egy barátom a saját apjára akadt,
És amíg nem vágta le a kötél bizony le nem szakadt.
Ismerek ilyen nőt is, ez nem ambícionál, sokkol
Hiszed vagy nem egyikük se lett se ügyvéd sem doktor.
refr:
Az élet szép,elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra... a halottak napja.
Gyerekként nem tudtam azt, hogy ez egy elátkozott környék,
Amíg egy nap a szárító ajtaját rá nem törték
A takarítónőre, még az is felkötötte magát,
6 évesen akárhol felismertem egy halott szagát.
Mikor bújócskáztunk elég volt az aszfaltot figyelni,
Tudtam előjön akinek az apja a járdát megfejeli,
Alkoholistaként ne várd a gyerekedtől hogy tiszteljen,
Volt aki annyit mondott mikor meghalt: "nem lesz ki verjen?"
Éltem át már szar napokat, láttam ártatlan rabokat.
Láttam a saját barátom teteméből darabokat,
És a blokkok között falra fröccsent emberi agyvelőt,
Ugyanitt hallom a legtöbbször: "uram kérlek adj erőt."
Láttam betörőt egy gázpalackkal, úgy 50 lehetett,
Zoknival a két kezén zuhanni 9 emeletet.
Az emberek röhögtek, de gondolom a gyerekei nem,
Az életemet egy lepra társadalomba tengetem.
refr:
Az élet szép, elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra, a halottak napja.
Ma már tudom az élet lényege nem a haláltól félni,
Hanem felkészülve rá nyugodt lelkiismerettel élni.
Attila mondta nem bírja tovább a műtéteket,
De senki sem értette miért nézi folyton az eget,
Túl fiatalok voltunk, nem törődtünk vele eleget,
Másnap már a nyitott ablakból a függöny kint lebegett.
Könnyes szemekkel álltam, fel se fogtam, mi történik,
Mire azt vettem észre hogy már Józsa tetemét mérik,
Karácsony estéjén az úr, annyit se mondott bocsi,
Rájöttem értünk, nem a krampusz jön, a halottas kocsi.
Mire kijártam a nyolcat az élettől semmit se vártam,
A suliba voltak barátaim, de temetőbe többet jártam.
Ma is velünk vannak egytől-egyig senkit se feledünk,
Dömével egyik nap még verekedtünk másnap temettük.
Kit érdekel a jövő ha nem tudsz gondolni csak a végre,
Mikor Gyula meghalt rengetegen néztünk fel az égre.
Aznap kurva sokan vesztették el a hitüket, mivel
Morbid volt őt is a saját születésnapján temetni el.
Miután Krisztát megerőszakolták s vízbe fojtották,
A pap elkezdte az imát, de túl sokan nem folytatták.
Michaelá után Kláresz volt, nincs aki értünk kiáll,
Nem értettem hol van isten s ha van, mi a faszomat csinál!
Alinuta, Lorena nem is csoda megy a pia,
Körülötted mindenkit sorra elvisz a leukémia.
Geciízű nyalóka, lézerkard, internetes mobil,
Előbb utóbb úgyis jön megint egy kibaszott Csernobil.
És akár, azok akikről írtam ezt, odavesztek,
Hiszem, remélem, ha nem is, hallotok, éreztek.
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton