|
|
|
| Előadó: | Nyomorultak |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Claude-Michel Schönberg |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Jean Valjean):
Egy nap még.
Egy újabb nap, amely a végzeté,
mely szenvedésünk útján elkísér.
Hisz tudnak már a múltamról
és rám törhetnek bármikor.
Egy nap még.
(Marius):
Hogy élhettem így eddig én?
S hogy élhetnék eztán, ha elmész?
(Jean Valjean):
Egy nap még.
(Marius és Cosette):
Holnap már rejt a messzeség.
Te adtál mindent, s minden elvész.
(Eponine):
Még egy nap, hogy senkim már.
(Marius és Cosette):
Lesz-e nap, hogy látlak még?
(Eponine):
Még egy nap magányom útján.
(Marius és Cosette):
Most, hogy érted élhetnék.
(Eponine):
Mennyi szépség várna rám.
(Marius és Cosette):
Senki más nem kell többé.
(Eponine):
Vágyom rá, de meg se lát.
(Enjolras):
Még egy nap, s a tűz ki gyúl.
(Marius):
Hogy tudnám követni őt.
(Enjolras):
Jöjj a barikádra s harcolj.
(Marius):
Most, hogy hív testvéri szó.
(Enjolras):
Százak ezrek vére hull.
(Marius):
Várnak rám, ó, adj erőt.
(Enjolras):
Jöjj a harcra s állj közénk.
(Jean Valjean):
Egy nap még.
(Javert):
Még egy nap s a forradalmat
csírájában fojtjuk el.
Néhány iskolás fiúcska,
leckét kap, hogy vérezzen.
(Jean Valjean):
Egy nap még.
(Thenardier):
A zsebükbe talán, a sok kis nyavalyás,
akad tán a zsebeikben egy és más.
Épp csak oda nyúlsz, épp csak bele túrsz,
ő nekik már juszt se kell, az hozzánk húz.
(Mindenki):
Még egy éj, s a hajnal eljön.
Volt emésztő tűzözön.
Győz a nép, a trón ledől.
Zsarnok trónja mind ledől.
Új reménység kél a földön.
Jön az új világ és győz.
Halljad néped énekét:
(Marius):
Nincs más utam, e harc enyém.
(Jean Valjean):
Egy nap még.
És holnap talán megtudjuk azt is,
hogy jövőnk mennyit ér.
Egy nap még.
Nincs több már.
Egy nap még!
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
