|
|
|
| Előadó: | Káderek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hajós Tamás ölyüs Roland ölyüs Viktor Woynárovich Tamás Bernáth Sámuel |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
ez a dal az utolsó, amit most nektek játszom
úgy érzem, elmondtam mindent, tudom, hogy fáradni látszom
jönnek a szavak a számból, remélem, elérnek téged
megyek mielőtt valaki rám szól, csak egy átkozott percet kérek
búcsúzzunk szépen, csendben mondjuk, hogy minden rendben
köszönet mindenért, egyszer minden dal véget ér
ha nem érted a világot, ha nem jön, hiába várod
ha nem sikerül, ne engedd, hogy egy kis kudarc kedved szegje
bármerre is visz a sorsod, kívánom légy nagyon boldog
nem szabad soha feladni, próbálj mindig ember maradni!
volt egy dal, volt egy tánc
volt egy fiú, volt egy lány
volt egy dallam, volt egy szó
volt rossz nap, de volt sok jó
volt egy adat, volt egy emlék
volt egy mondat, volt egy fénykép
volt nevetés, félelem
mindent elsöprő nagy szerelem
volt a nappal, volt az éj
volt az álom, volt a cél
volt egy barát, volt egy társ
ebből semmi nem maradt már
volt egy perc, volt egy élet
volt egy test, volt egy lélek
volt egy állat, volt egy ember
de hiába, minden véget ér egyszer
egyszer minden véget ér
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
