|
|
|
| Előadó: | L.C.N |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
-Igen?
-Szia beszélnünk kell!
-Szia, mondjad.
-Nem próbálhatnánk meg újra?
-Nem! Szerintem ennek már semmi értelme!
-De még mindig szeretlek!
-De én már nem szeretlek.
-De mért nem?
-Nekem már van egy új barátom.
-Értem.
-Mennem kéne. Szia.
Egyszer felkeltem reggel és nem voltál mellettem,
Akkor jöttem rá mindent elveszítettem,
Amikor nem voltál ott engem a sors is elhagyott.
A bánat majd megölt, amit a szakítás okozott,
A szemembe könnyek törnek,
Gyötörnek az emlékek,
Még mindig érted élek Bébi értsd, meg kérlek.
Imádkoztam Istenhez, hogy soha ne legyen vége.
Egyszer minden véget ér ezt megtanultam végre!
Az égre néztem fel mikor az első pofont, kaptam,
Én térden csúszva másztam,
Na de ő csak nevetett rajtam.
Csak azt kérdeztem mért?:
Mért pont én velem?
De nem jött rá a válasz
És meg töröltem a szemem.
Azt az egyet megtanultam
Hogy a nőknek nincsen lelke!
Úgy cserél le sokszor,
Mintha tiszta bugyit venne
Ez az élet sora tudod
A boldogságra bánat
Ez csak az első pofon volt
Tesó de várhatsz még egy párat
Megértettem!
Nagyszerű az érzés de néha fáj!
Ha elragad a vágy, mindig úgy csináld,
Hogy minél kevesebb sebet ejts a szíveden.
Nem az a tét, hogy semmit se veszíts,
Te kerülj ki nyertesen,
Hanem a fasza gyerek aki érzelem mentesen,
Keresi, hol van a boldogság.
Elhagytál engem!
Szomorú és fáj nagyon,
Mert az élettől én csak a szenvedést kapom,
Mért mentél el? Legalább erre adjál választ,
A gondolat eláraszt
A fejemben kavarog
Egy érzés, nem kérdés
Még szeretlek Téged!
A szakítás fájdalmát ugyan úgy átérzed,
Eljön a nap, hogy megbocsájtasz nekem
És az életet együtt leéled velem.
Talán egy délután, talán egy éjszakán,
Talán egy év múlva látom újra!
Talán a sors így tesz,
Mit hozhat jövő
Bárcsak tudnám!
Bárcsak újra megírhatnád
Kéred az Istentől,
Kéred az embertől.
Óó ha újra írhatnál…
Nagyszerű az érzés de néha fáj!
Ha elragad a vágy, mindig úgy csináld,
Hogy minél kevesebb sebet ejts a szíveden.
Nem az a tét, hogy semmit se veszíts,
Te kerülj ki nyertesen,
Hanem a fasza gyerek aki érzelem mentesen,
Keresi, hol van a boldogság.
Hol van a boldogság???
Óó a boldogság!
Volt egy lány, volt egy fiú,
Volt egy vágy, volt egy hiú ábránd.
Amit a fiú táplált a lány iránt.
De a szerelemnek vége
És a fiú megígérte
Nem szeret mást, a szíve megdobban még érte.
Megértem, csendben éldegéltem,
Megéltem ezt meg azt,
De a sztori hidd el engem is, kiakaszt.
Van, hogy fáj
Van, hogy jó,
Ilyen az igazi szerelem!
Van, hogy öröké tart,
Van, hogy nincsen kegyelem!
Muszály,hogy így legyen!
Nagyszerű az érzés de néha fáj!
Ha elragad a vágy, mindig úgy csináld,
Hogy minél kevesebb sebet ejts a szíveden.
Nem az a tét, hogy semmit se veszíts,
Te kerülj ki nyertesen,
Hanem a fasza gyerek aki érzelem mentesen,
Keresi, hol van a boldogság.
Hol van a boldogság???
Nagyszerű az érzés de néha fáj!
Minél kevesebb sebet ejts a szíveden!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
