|
|
|
| Előadó: | Adagio |
|---|---|
| Album: | Érintés |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Homonnay Zsolt Riederauer Richárd |
|
Johann Sebastian Bach |
|
| Kiadó: | SonyBMG |
| Stílus: | Crossover |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Várj, míg a táncunk lassan véget ér,
Bár én hallom a sóhajtásod még,
Egy percig arcod hozzám ér.
Csak tudnám, mit tehetnék, hogy elhidd azt,
Mit soha nem mondtam el még.
Várj, míg az éjnek lassan vége már, és rám
Tudom, új nap már nem talál.
Elér egy másik pillantás.
Máshol jársz. Lehet, hogy túl késő,
Hisz mást ígér, és nincs út vissza már.
Én még csak nézek Rád,
Emlék már, őrült egy nyár.
Hol az a lázas pillantás?
Oly távol jársz!
Nézd, álmunk tépik szét.
Még nem volt oly rég, és mi nem láttunk
Mást, szálltunk az égben.
Az ég tudja tán.
Volt egy út, volt egy tánc.
De nézd, a hajnal ébred, érted jött már.
Menj hát és szállj!
Mert fáj engedni őt, de csak muszáj.
Több voltál minden álmomnál.
Emlékezz rám, így ölelj át!
De tudnod kell én minden harcon túl várok Rád!
Szívedbe égettem, hogy várok Rád!
Várok Rád örökké,
Várok Rád örökre már!
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
