|
|
|
| Előadó: | MHV |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Menyhárt János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | pop rock, rock |
| Címkék: | Keressük! |
Ha a sorsom ledob a színpadról,
tudom, úgyis marad egy dal,
mi életben tart és hozzád visz,
ha rám szakad fentről egy fal.
Jöhet árvíz, vihar, vagy forgószél,
csak a hangom ne vigye el.
Várjon egy part, ahol társam sincs;
de a hangszerem velem legyen.
És csak hadd szóljon!
Gyerünk, hadd szóljon!
A számra lakatot mért tennék,
míg egy dal lesz, nincs az a pénz.
Nem tudok szótlanul hallgatni,
bármit adsz, bármit ígérsz.
S ha a legszebb álmokat kínálná
egy rég várt, gyönyörű lány;
bármilyen nagy is a kísértés,
ezt az egyet fel nem adnám!
Ezért hadd szóljon!
Gyerünk, hadd szóljon!
Szürke, megkopott házaktól,
múltból itt maradt árnyaktól,
szívünk szorító bánattól
messze visz a zene, elrepít a zene.
Jöhet árvíz, vihar, vagy forgószél,
csak a hangom ne vigye el.
Várjon egy part, ahol társam sincs;
de a hangszerem velem legyen.
Ezért hadd szóljon!
Gyerünk, hadd szóljon!
Szürke, megkopott házaktól,
múltból itt maradt árnyaktól,
szívünk szorító bánattól
messze visz a zene, elrepít a zene.
Ha a sorsom ledob a színpadról,
tudom, úgyis marad egy dal,
mi életben tart és hozzád visz,
ha rám szakad fentről egy fal.
Ezért hadd szóljon!
Gyerünk, hadd szóljon!
Szürke, megkopott házaktól,
múltból itt maradt árnyaktól,
szívünk szorító bánattól
messze visz a zene, elrepít a zene.
Szürke, megkopott házaktól,
múltból itt maradt árnyaktól,
szívünk szorító bánattól
messze visz a zene, elrepít a zene.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
