


| Előadó: | Road |
|---|---|
| Album: | Aranylemez |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Erik Kádár Imre Golyán Zsolt B |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Edge Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Aztán csak ültem ott a fűben
Körülöttem fújdogált a szél
Én csak úgy ültem ott a fűben
És csak úgy fújdogált a szél
Én már nem emlékszem másra, itt voltál, elmentél
Jobb ha nem emlékszem másra, itt hagytál, elmentél
hey
Mindig ugyanaz az érzés,
Mikor melléd feküdtem
Hideg volt a csókod, a tüzet hiába kerestem
Éjjel-nappal martál, de a pénzem bírtad
Hiába kínáltam mást, csak a vérem szívtad
Elhittem ha sírtál, miközben játszottál velem
De te nem hitted el baby, hogy én tényleg megteszem
Semmit meg nem bántam, mostantól biztos nem versz át,
Így lesz ez a legjobb, végleg befogtam a szád
Pedig a fülembe súgtad
El sosem múlhat, a sírig tart majd a szerelmünk
Hittem a szádnak, éltem a mának de boldogok mégse lehettünk
Most a füledbe súgom, mennyire unom, értelmetlen a szenvedés
Amit eddig kaptam most visszaadtam, a szívedben ott a tompa kés
Hát itt a vége ennyi, pedig még időben szóltam
Te a torkomnak ugrottál, én meg azonnal szúrtam
Most itt fekszel a fűben, bőrödön megalvadt a vér
De már nem téged hallgatlak, csak azt hogy fújdogál a szél
Most a füledbe súgom, én mennyire unom, értelmetlen ez a szenvedés
Hát amit eddig kaptam most visszaadtam, látod a szívedben ott a tompa kés
Pedig a fülembe súgtad
El sosem múlhat, a sírig tart majd a szerelmünk
Hittem a szádnak, éltem a mának de boldogok mégse lehettünk
Most a füledbe súgom, mennyire unom, értelmetlen a szenvedés
Amit eddig kaptam most visszaadtam, a szívedben ott a tompa kés



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.