|
|
|
Azt hittem az élet, játék és színészet,
Tévedni emberi dolog.
Kínoztál sok szívet, gyötörtél lelkeket,
De ezt már nem is titkolod.
Szívemben emléked,
Úgy jár, mint a kísértet.
Nem jelez csak tovább áll.
Nem érted miért teszed,
Miért kell, hogy féltselek.
Miért várok mégis csak csodát.
Ref:
Kinn kopog az eső,
Álmokat rég nem sző.
A vágyakozó bús szívem.
Rájöttem tévedtem,
Most kéne elmennem,
De nincs erőm, hogy megtegyem.
Nem tarthat vissza más,
Mert úgy kínoz a vágy,
Hogy újból velem légy.
Hidd el, hogy nem kell soha más,
Remélem lesz még folytatás.
Te nem lehetsz másé, csak az enyém!
Kinn kopog az eső,
Álmokat rég nem sző.
A vágyakozó bús szívem.
Rájöttem tévedtem,
Most kéne elmennem,
De nincs erőm, hogy megtegyem.
Nem tarthat vissza más,
Mert úgy kínoz a vágy,
Hogy újból velem légy.
Hidd el, hogy nem kell soha más,
Remélem lesz még folytatás.
Te nem lehetsz másé, csak az enyém!
Nem lehetsz másé, csak az enyém!
Kellemes hosszúhétvégét és békés ünneplést kívánunk!
