|
|
|
Azt hittem az élet, játék és színészet,
Tévedni emberi dolog.
Kínoztál sok szívet, gyötörtél lelkeket,
De ezt már nem is titkolod.
Szívemben emléked,
Úgy jár, mint a kísértet.
Nem jelez csak tovább áll.
Nem érted miért teszed,
Miért kell, hogy féltselek.
Miért várok mégis csak csodát.
Ref:
Kinn kopog az eső,
Álmokat rég nem sző.
A vágyakozó bús szívem.
Rájöttem tévedtem,
Most kéne elmennem,
De nincs erőm, hogy megtegyem.
Nem tarthat vissza más,
Mert úgy kínoz a vágy,
Hogy újból velem légy.
Hidd el, hogy nem kell soha más,
Remélem lesz még folytatás.
Te nem lehetsz másé, csak az enyém!
Kinn kopog az eső,
Álmokat rég nem sző.
A vágyakozó bús szívem.
Rájöttem tévedtem,
Most kéne elmennem,
De nincs erőm, hogy megtegyem.
Nem tarthat vissza más,
Mert úgy kínoz a vágy,
Hogy újból velem légy.
Hidd el, hogy nem kell soha más,
Remélem lesz még folytatás.
Te nem lehetsz másé, csak az enyém!
Nem lehetsz másé, csak az enyém!
ONLINE MEGHÍVÓ
