|
|
|
| Előadó: | Addamz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy nyári délelőtt, megálltam egy közért előtt,
És akkor ott megláttam őt, mintha a semmiből jött volna
Csak rám nézett és mondta, hogy megismerne de, kér egy kis időt
Nem gondoltam volna, hogy az élettel, itt már összedőlt,
Minden nap találkoztunk, teljesen elkábított
Mindenkivel barátkoztunk, már semmi sem számított
Mindig együtt álmodoztunk, mindig együtt voltunk
Mindig együtt örültünk mindennek, mindig együtt oltunk
Teltek a hetek, mint egy valóra vált álom,
Mindegy mit hozott az élet, átvágtunk minden határon
Úgy éreztem ő az, kire egész életemben vártam
És maga volt a menny, mikor a karjaimba zártam
Egy áthatolhatatlan ködfelhő, borultam teljesen
Ő volt nekem a mindenem, az éjszakám, a reggelem
De nem vigyáztam eléggé, és teljesen elvesztem
A szerelem tartott életben, de az is lett a vesztem
Egyik reggel arra ébredtem, hogy nem volt, ott mellettem
Egész napra eltűnt, és még nem jött vissza este sem
A telefon másik oldalán meg, ez volt hallható:
"Ezen a számon előfizető nem kapcsolható!"
Napokon keresztül vártam, nem értettem hogy miért
Olyan boldogok voltunk, mért hagyott itt egy másikért
Elmúlt a nyár, a tél, de nem jött, már, hiába vártam
De bármerre is mentem, mindenfele csak őt láttam.
refrén (2x)
Bármerre járok, mindenhol az ő arcát látom,
Sok idő eltelt már, de még mindig csak őt várom
Ha egy lány szemébe nézek, onnan is ő néz rám vissza
Mintha a múlt minden érzése újra eszembe jutna.
Egy újabb nyár, végre, megint irány a tópart korán reggel
A hangulat a toppon, mindenhol rengeteg ember
És egyszer csak a tömeg között feltűnt egy régi alak
Egy ismerős test, ismerős arca amint épp felém halad.
Azt hittem álmodom, szótlanul álltam csak és néztem
Ahogy közeledett felém és rám mosolygott éppen
Amikor valaki fellökött hirtelen azt se tudtam mi van
És mire újra észbe kaptam, őt már sehol se láttam
Rohantam, kerestem, de eltűnt a tömegben
Mégis őt láttam minden fiatalban minden öregben
De lassan rádöbbentem hogy csak egy álomkép, amit kergetek
Ő már soha nem jön vissza, hisz az életem így kerek
Kicsit kaptam az álomból, a csodából, a mennyből
Kicsit kaptam a vágyból, és az igaz szerelemből
Most nélküle, kell talpra állnom, és tovább mennem
De tudom hogy az emlékét, soha nem felejtem.
Hisz...
refrén (2x)
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
