|
|
|
| Előadó: | Addamz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egy nyári délelőtt, megálltam egy közért előtt,
És akkor ott megláttam őt, mintha a semmiből jött volna
Csak rám nézett és mondta, hogy megismerne de, kér egy kis időt
Nem gondoltam volna, hogy az élettel, itt már összedőlt,
Minden nap találkoztunk, teljesen elkábított
Mindenkivel barátkoztunk, már semmi sem számított
Mindig együtt álmodoztunk, mindig együtt voltunk
Mindig együtt örültünk mindennek, mindig együtt oltunk
Teltek a hetek, mint egy valóra vált álom,
Mindegy mit hozott az élet, átvágtunk minden határon
Úgy éreztem ő az, kire egész életemben vártam
És maga volt a menny, mikor a karjaimba zártam
Egy áthatolhatatlan ködfelhő, borultam teljesen
Ő volt nekem a mindenem, az éjszakám, a reggelem
De nem vigyáztam eléggé, és teljesen elvesztem
A szerelem tartott életben, de az is lett a vesztem
Egyik reggel arra ébredtem, hogy nem volt, ott mellettem
Egész napra eltűnt, és még nem jött vissza este sem
A telefon másik oldalán meg, ez volt hallható:
"Ezen a számon előfizető nem kapcsolható!"
Napokon keresztül vártam, nem értettem hogy miért
Olyan boldogok voltunk, mért hagyott itt egy másikért
Elmúlt a nyár, a tél, de nem jött, már, hiába vártam
De bármerre is mentem, mindenfele csak őt láttam.
refrén (2x)
Bármerre járok, mindenhol az ő arcát látom,
Sok idő eltelt már, de még mindig csak őt várom
Ha egy lány szemébe nézek, onnan is ő néz rám vissza
Mintha a múlt minden érzése újra eszembe jutna.
Egy újabb nyár, végre, megint irány a tópart korán reggel
A hangulat a toppon, mindenhol rengeteg ember
És egyszer csak a tömeg között feltűnt egy régi alak
Egy ismerős test, ismerős arca amint épp felém halad.
Azt hittem álmodom, szótlanul álltam csak és néztem
Ahogy közeledett felém és rám mosolygott éppen
Amikor valaki fellökött hirtelen azt se tudtam mi van
És mire újra észbe kaptam, őt már sehol se láttam
Rohantam, kerestem, de eltűnt a tömegben
Mégis őt láttam minden fiatalban minden öregben
De lassan rádöbbentem hogy csak egy álomkép, amit kergetek
Ő már soha nem jön vissza, hisz az életem így kerek
Kicsit kaptam az álomból, a csodából, a mennyből
Kicsit kaptam a vágyból, és az igaz szerelemből
Most nélküle, kell talpra állnom, és tovább mennem
De tudom hogy az emlékét, soha nem felejtem.
Hisz...
refrén (2x)
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
