|
|
|
| Előadó: | Hollacheck |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kell nekem az, ami engem széppé tenne,
Kell nekem az akitől én nem lennék gyenge,
Szükségem van de úgyérzem mégsem,
Nem lépek, mert én egyszerre félek és vérzem!
Kell nekem az, ami engem széppé tenne,
Kell nekem az akitől én nem lennék gyenge,
Szükségem van de úgyérzem mégsem,
Nem lépek, mert én egyszerre félek és vérzem!
Egyszerre látom, hogy élek de félek,
Őszintén gondolom de nem tudom hova lépek!
Megnyugodnék ha lenne ki mellettem fekszik,
De én mondok nemet, Én mondok csak ennyit!
Sokszor jólesne ha megfogná valaki a kezem,
Sokszor gyülölném ha ezt végig kellene néznem!
Őszintén szólva félek, Ha belobban a gyertya,
Elég egy gyenge szellő, ami máris azt eloltja!
Félek szeretni, Félek az időt kikerülni,
Az ajtón bemmeni, és egy székre leülni,
Félek!Tudom azt nem lehet elviselni,
Mikor melletted ül, de mem tudod elérni,
Nem tudsz már remélni, Nem hallassz, nem látsz,
Soha nem az történik amit a szíved méllyén vágysz!
Ez köztudott, a könny kihull mégis szemedből,
Megbosszulja azt, ki kitépte az érzést a szívedből!
Olykor egyedül döntenék mikor éppen nem kéne,
Amikor enyém a választás megfordulok nem nézve,
A jelent, a múltat, a jövő ami foglalkoztat,
Kell de mégsem, Erre a döntésre juttat,
A szívem, tudom rá számíthatok amíg élek,
Ha reménytelen is, akkor még benne rémélek!
Ez csak egy játék, kemény, de vedd fel a szabályokat,
Meg kell tanulnod kikerülni az akadályokat!
Szeretném de mégsem, Ő se én sem,
Jólenne de félek, igen félek de érzem!
A jót, az igaz szót, azt amit álmomban látok,
Ami bennem van legbelül, rámnézve erős átok!
Mondanám igen, de nem merem, nem teszem,
Ha nem vagyok biztos, ha nem erős a fegyverem,
És ha netán elbuknék a viharban,én azt megteszem,
És remélem majd egy szép napon az álmom megnyerem!
Kell nekem az, ami engem széppé tenne,
Kell nekem az akitől én nem lennék gyenge,
Szükségem van de úgyérzem mégsem,
Nem lépek, mert én egyszerre félek és vérzem!
Kell nekem az, ami engem széppé tenne,
Kell nekem az akitől én nem lennék gyenge,
Szükségem van de úgyérzem mégsem,
Nem lépek, mert én egyszerre félek és vérzem!
Ezt a napot én már vártam, álmomban én már láttam,
A kínok tetején, amit én már végig jártam,
Rettegtem mindettől, de ittvagyok és még félek!
Attól hogy nem valóra a nagyigéret!
A szívmnek mit fogadtam, amivel én megnyugtattam,
Egyszerre örülök és sírok, lehet miattam,
Lehet hazudtam és sokszor, titkoltam felőled,
Azt hogy miért szerettem, vagy miért volt elég belőled!
A múlt meghalt már egyszer, ez itt a jelen,
Amit kigondolok hallgatok, ahogy érzem azt teszem!
Ami legbelül van, az mind szép és jó,
De mégis itt a fájdalom az állandó!
Élek én barátom kb úgy mint hal a vízben,
Őszintén lépek ezért török össze szívben!
Megmondanám mit gondolok,mindent megfontolok,
A Határokat nem érzem, ezért idegeket roncsolok!
Szeretteket boncolok, Ismertek igen ez vagyok,
Nem kértem soha tőled sokat, nem kértem én nagyot!
Tudod ez vagyok, Tudod ez jól hogy én ez is maradok,
Megálltam ahol voltam, innen tovább nem haladok!
Ez itt legbelül, őszintén minden eggyes titok,
Mindezzel a sorokkal én érzelmeket javítok!
Hogy kimondjam mit gondolok, leírjam ezeket,
Kifejezzem egy dalban a régi sebeket!
A Gyönyörű emlékeket, mitől mindenem megremeg,
Én a víz tetején fulladok, És látod mindenem lebeg,
Lebeg a szívem, életbetart a belsőm,
Ha sárga lap is de nekem látod lekerül a felsőm!
Nem érdekel minden szabály, ami elém áll,
Ami jó az kell, a rossz abból elég már!
MC Hollacheck, rója neked a sorokat,
Én beszélek hozzád, a szívem meg Jótfogad!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
