|
|
|
/ közr. Mrdkzh/
Phoenix
A hold megöli a földet, csak hogy a nap kedvében járjon.
Ő a vándor, én a bot, az ütést tűrő jámbor!
Arcomon lelkem alvadt vére,
Egy boldog fogoly vagyok, kit a boldogtalan rács eltaszít a külvilágtól!
Nincsen már állat, kinek embersorsot adtok, járunk a Pangeán, hol elesünk egy kurva árokban!
Tegnap elfáradtam, ma meghaltam, holnap sem támadok fel!
Ti tegyétek meg, hogy füstszóra szolgaként álljatok fel, szárnyával csapkod a turul,
Kopjámhoz levágott fej gurul, a szúrás nem fáj, ha velem együtt a világ is elpusztul!
Nyakam kókadtan tartja főm, szemem a földet nézi, az elszívódó ágyúk füstje tüdőmtől kérdi jól van-e?
Hogy csókja olvad-e?
A bölcs ifjú hazudik.
Tölts még, mert üres, ne kövessél te rühes árnyék!
Ha érteném, mit nem értek, akkor emberré válnék,
Így csak félek, hogy így csak élek, és nem vagyok.
Kavicsokkal kevert vérem koszos bazaltként ragyog.
Lábbal lépek lápba!
Zsinóron mozgatok bábokat, itt ki naiv, az áldozat.
Mert őszinte, csak kába.
Véres beled köhintve, dob a világ a nyakába,
Magasról nézve kicsinek látok magas fákat.
Nekem mást meséltek, de most látom, mitől sápadt az arcom!
Te aludj csak, én félek, mert szépet álmodni nem merek, mert az vétek! (Mert az vétek... az vétek)
Mrdkzh
Haldokló lét, haldokló jelen, meghát halott a jövő, az élőhaló múlt csak álom, a visszaállíthatóság lenne szép.
De végleg kicsapódott minden.
Végleg felbomlódtak a molekulák, hatalmas kulák lettek belőlük, és megnyíltak a gulágok.
És a szépen, szisztematikusan felépített haláltelepek feleljetek!
Fejeteken minek a joviális mosoly?
A lojális álláspont lelketekben?
Csinovnyikok, szolgák egymást kutyamód tolják, fonják az élet fonalát, és elvágják a létet.
Vétek lenne beleszólni tevékenységükbe, hivataluk komoly, státuszuk előkelő, szimbólumuk addíciójával elhitetik velünk, hogy tényleg!
A korlátolt mindenit a népnek!
Annyit mondom ezt a végén, mégis összeolvadok a konvenciókkal, és élek a nemzeti fikciókkal!
Inkább kéne egy alig hosszú autó, amiből kikönyökölve lehetnék, a konvenció-kép fölötti lény.
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
