|
|
|
Újra az álom, hol minden szó
A reggelt hívja, pedig nem alszom.
Miért kell úgy, ha csak félig jó?
Keresem azt mi tán sosem volt.
Esély kevés közel a sötét oldal,
A fehér hó is csak szürke már.
A tavasz messze, s csak nyáron olvad
A vastag jég, ami rég bezárt.
Hiába kérdezed: Miért ez jó neked?
Jó sem jó, de a rossz sem fáj.
Tompa érzés, csak a csend igaz,
Minden szó már csak hazugság!
Lételem a félelem
Ellene ne is harcolj
Nem tudsz mit tenni
Sötétben már a kor.
Vagy élheted az életed
És átírhatod a sorsod
Rajtad múlik mit teszel
Kezedben ott a toll.
A csendet hazudd, azt még elhiszem neked
Álom az ameddig fel nem kelt hangod
Érintésed is csak addig érzés
Még szavaiddal ki nem mondod.
Refr.
Lehet fogva a lelkem
A testem szabad,
De egyedül kevés.
Nem tetszenek a percek
Ha az óra nem
Lehet az enyém.
Nem jó így ez az álom
Ha mindig
A reggelt várom.
Kérdezheted miért lettem ilyen
A sors tett azzá, csak a dolgom végzem
Nem vagyok rossz, csak a helyzet meleg
Vagy már a pokol tüze éget.
A világ megváltozott
Én nem lettem más
Csak azóta van
Pár új játékszabály
E szerint élek vagy
Alkotom azt
Vagy csak az egész
Egy álom marad.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
