|
|
|
| Előadó: | Kondás Karesz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marossy Z. Benő Schöpf Ignácz |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(…ne bántsad, hadd igyon, semmi keresnivalód már megmondtam, nézd meg sír, sír az a szerencsétlen… jóvan jóvan … huhúú… hajda dada dada dada daj daj daj daj raadadada dada dadaj dadaj … hop hop hop hop … gyere táncoljunk… gyerekek merem állítani, merem állítani, hogy RIPITYOM!... Kodály Körönd következik)
Én a drága anyósomat kímélem,
hogyha kell a piacon is kimérem,
úgy szeretem mint a botot a kecske,
alig várom, hogy a guta megüsse.
Nem vagyok én olyan legény, a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
muszáj leszek szigorúan kivágni. Hej!
Szóló, szóló, sabaj dabaj dadadaj daj,
dadarada dadadada dadaj daj radadada
A szabadság a legszebb a világon,
éppen ezért az anyósomat utálom,
állandóan gonoszkodik a beste,
tiszta mocsok a lelke meg a teste.
Nem vagyok én olyan legény, a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
hát muszáj leszek iszonyúan kivágni.
Nem vagyok én olyan legény, a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
hátakkor muszáj leszek szigorúan kivágni – MARSKI, TSSHH!!!
Az asszony is azér’ pöröl én velem,
de mer’ az anyja föltüzelte ellenem.
Ezér’ nekem bizony-bizony nagyon sok,
hát iszonyújan’ gonoszok az anyósok!
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
muszáj leszek szigorúan kivágni.
Propoporo popopopo pó pó pó pó,
pro poporo popopopo po pó pó pó,
FÚJD MEG MÁN’ AZT A SZAKSZOFONT NA!
Rajda dada dada dara dadaa da.
Én az asszonyt nem sokáig bírom már,
az lesz a jó, ha a sírja várja már,
akkor aztán nem lesz má’ mit csinyáni,
csak az asszonyt kellene még elásni.
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
há’ kénytelen vagyok őt is kivágni.
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hej, hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
HÁT ÚGY KIVÁGOM MINT A RONGYOT!
A mennyország leköltözik a Földre,
ha minden anyóst elásnak egy gödörbe,
derékig kellene csak bedógozni’,
hogy a saját sírját legalább tudja gondozni!
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
muszáj leszek szigorújan kivágni.
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
húú, hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
hát úgy kivágom mint a rongyot!
Szóló, PAJ!
[Transzponálás]
Pápá rápá párá párá pá rá pá pá
pápá rápá pápá pápá párá rá
Fújd meg Béla, neszagadjlábla!
Pápá rápá párá pápá pápá pá
rápá pápá pápá pápá pá pá pá.
tátá rátá tátá tátá tá tá tá tá
rátá tátá tátá tátá tutuj tuj,
dájdá dádá dudu dudu duduj duj,
dájdá dádá dádá dádá duduj duj,
dájdá dádá dádádj duduj duj.
A mennyország leköltözik a Földre,
ha minden anyóst elásnak egy gödörbe,
derékig kellene csak bedógozni’,
hogy a saját sírját tudja gondozni!
Nem vagyok én olyan legény a nem jóját,
kivel minden rosszat lehet csinyáni’,
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
muszáj leszek szigorújan kivágni.
[Fütyülés]
hogyha nem ért a jó szóból az asszony,
há’ muszáj leszek szigorújan kivágni.
Pápá rápá pápá pápá tpftpftpfptfptpf tpfpfptpfptpfptpf
pápárápá pápá pá,
(Legszebb falu Karácsony, ha mondom, legszebb férfi az öcsém, itt áll mellettem, hagyjuk nem érdekes, hagyjuk… na mégegyszer… )
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
