|
|
|
| Előadó: | Critical Points |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
te gyalogbol léptél át királyba
én hátvédböl alakultam át csatárba
és most ellenem indulnál csatába?
ne erőlködj, testvér! mind hiába!
a fejemet én ugysem hajtom igába,
próbálkozz egy darabig, azt húzz a picsába
vagy tíz évig éltem egy kriptában
őrült gondolatok forogtak az agyamban
és nem értettem, miért történik pont velem
elhitetted, ami hihetetlen
én az ördögnek adtam a lelkem,
elvesztettem mindent amit megszereztem
ha néha a tükörbe nézek
nem létok mást, csak hogy több sebből vérezek
a félkaromat adtam, de a két kezemet a kérted
a sebek amit ejtettél nem gyengítettek,
felerősítettek, ellened neveltek
indulhat a menet, én nem felejtek
tedd le a kezed és vedd fel a mikrofont,
ha van valami problémád abba mond!
már nem bízok benne
tudom, ugyse menne
aranylemez lehetne, ha lenne értelme
platinát adnának ha egy kicsit is rímelne
egyből a listák élére kerülne
elszállt magyarország krémje,
egyre feljebb jutsz ha belépsz a rendszerbe
nem érdekel senkit, mit tettél érte
de kiadták a lemezed biztos megérte
majd a nép kényszerít téged is térdre
egy lemezt sem adtál el ennyivel érd be
most már látod, hogy tényleg vége
hogy hazugsággal nem léphetsz a hiphop mezönybe
ellened megyek és a végedre sietek!
kitépem a szivedet!
ellened megyek és a végedre sietek!
most már halott vagy!
ellened megyek és a végedre sietek!
eltemetlek!
ellened megyek és a végedre sietek!
az életed veszem, és rajtad csak nevetek!
most én következem és elmesélem
az életem és a véleményem
'85 megszülettem a sárba
és nem egy limuzinba,
de nem vészhet kárba
a stílus hosszan tart mint a nílus
és várva várva, elámulva, a sár helyére a váram falára
felkészülhet az örök valóságra
létem elveszíthetem, de aki harcol tenkitélyem nem vihetem
mert a múltban, jelenben, jövőben ott marad az igazság
örökké fennmarad, nekem szenvednem kellett
tennem, és vennem, hogy elkészítsem a lemezem
mert megtehetem
stílusos a szövegem én ezt szeretem
a sztájlod meg nulla
ha pánzed nem volna
még a hited is magadra hagyna
pénzen vett betételemed mert csak
a multadban sebesen, keserven keresgetheted
nekem ez lett a végem,
én ragadozó vagyok, kitoltott taszított a világ
mert nem értette saját fájat
hiába az áldozat,
felemészt a kárhozat
meg annyi millió változatt közül válogat
játékosokat a porba ők azok kik belefulladtak, ja
elnyomtuk a fényed,
az életed kéred
tedd le a mikrofon és térj végre ésszhez!
térj végre észhez!
2× ellened megyek és a végedre sietek!
kitépem a szivedet!
ellened megyek és a végedre sietek!
most már halott vagy!
ellened megyek és a végedre sietek!
eltemetlek!
ellened megyek és a végedre sietek!
az életed veszem, és rajtad csak nevetek!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
