|
|
|
| Előadó: | Minimal Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Makay Csaba Márton Ruskó Péter Vastag Zoltán Simon Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Megindult valami, szétárad a testben, lélekben,
Térben, időben, szavakban, tettekben,
A nyugalomban kergetem a galambom,
Nincs templomom, nincs vallásom, csak ütem, mi erősödik...
Inkább az Ősz, mint a Tél, a Tavasz, vagy a Nyár,
Van hogy mindenért kár, úgy érzem semmi sem kárpótol,
A házam mindig romokban, szárazság a torokban,
Enyhülés a sarokban, mert karóba húz az élet,
Mindig csak a véglet, lassan magamhoz térek,
Emberek usából nem képek, nem kérek nem vagyok éhes Yo..
Szemem éles, világ üres, legyen kedves,
Haverkodjak bulizzak, ahogy manapság szoktak... áh..
Engem ez nem érdekel, inkább csak a foci, meg a barátok,
Kik mindíg mellettem, és itt a szívemben,
Ha kell átcsusszanok a mély és kietlen völgyeken,
Hölgyeken... Ribancokon... Kurvákon...
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Sikerült tiszta lappal,
Lehajtott fejjel, megemelt kalappal,
Sok jóval, és sok szarral,
Barátok, srácok, el nem engednek a láncok,
Mégis elejtett táncok, mikor a nap felsüt,
Magasan szállnak a pávák, Ökrök meg dárdák,
Akárhogy, gyávák, kirakott márkák, utak, járdák,
Valahol meg párnák közt hallnak,
A kicsik tesznek, a nagyok marnak,
Apró öröm, lehet vékony, vagy husi,
Köszi husi, nélküled sehol sem lennék
Szemet szemért, barátok jönnek mennek,
Ha igaz mer, a hazug nyer, ez nevetséges,
A penge éles, a vászon széles, de mihez képest,
Inkább valós nem téves,
Hozhat végest, nem vérest, egészségest, nincsen semmi.
Alázattal kéne tenni, komolyan kéne venni,
Szavak ölnek, kapcsolatok romba dőlnek,
Újak szövődnek, romlott vizek földek, azok zöldek,
A zene mentális támasz, ha nincsen kérdés, akkor nincsen válasz.
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgy rémlik megpróbáltam, vártam,
De csak hazugságokat találtam,
Pár udvaron álltam, kerestem választ, támaszt, fáraszt,
De egyedül kell mennie, így kell lennie,
Ha valahová is tartasz, ráadásul.
Mond mért kell a balfasz, a gagyi mindenek felett,
A végén úgy is Ő nevet,
Tán én is fasznak születek,
De tehetsz egy szívességet,
Mert én nem teszem meg neked,
Nézd hová jutnak a nagy szerelmek,
A nagy Ők csak pasik, rendes faszik, az erősebb baszik,
Valami nem változik, bárhogyan is akarom,
Mindig sikerül fényt lopnotok a szememből, hiába takarom,
Hiába a nyugalom, fárasztanak a hétköznapok,
Mert én is olyan vagyok, mert én is többet akarok,
Talán téged, egy társat, mert nem tudom elmondani másnak,
Csak te vagy itt most velem egyedül, nem írhatok a világnak,
Tökéletes akartam lenni, egy jól beváltott ígéret,
Egy családfő retéka, egy tisztelgés az emléknek,
De hiába kereslek, már nem olyan egyszerű minden,
Mint a megfakult fényképeken, a régi érintéseken
Őszinte törődésekben, nappalokban éjekben,
Mikor még nem egyedül ébredtem,
Mikor még mindent értettem, mert éreztem...
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
