|
|
|
| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | Fekete gyöngy |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | 3:56 |
| Szövegírók: |
Katona Klári Lakatos Szakcsi Béla |
|
Szakcsi Lakatos Béla |
|
| Kiadó: | Columbia |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
sok-sok egymás ellen szép
hányszor megzavar
sokmindent felcserél
s mint ki rosszat tenni fél
inkább úgy teszünk, mint kéne
míg a nap lát
bármi kétely
alig érhet
a földforgással másra néz
őrizetlen hagyva minden
gyermekét
s a csenddel ránkhajló sötét
mennyi furcsa árnnyal ébred
a kicsi nagy lesz
a nagy meg így lesz kicsivé
most
és látszik már egy volt van lesz világ
egy csodaszép
álmod eltévedt veled
másképp mindez hogy lehet
amit ébren, hosszan mindhiába vársz
most legalább
nem szóból font varázs
nem gondolat, mit nem hiszel a magadénak
amit vársz, jöhet még szembe veled
hogyha legalább gondolsz rá
néhány mindent tűrő szép
ott lesz másnap is, ha reggel
visszatérsz
kicsit szégyelled magad
mennyi mindent is nem értesz
pedig volt már
százezernyi
tévedésed
és látszik már egy volt van lesz világ
egy csodaszép
nem, te nem tévedtél el,
csak a nemvárt jött közel
és mert sokszor volt, hogy nem
figyeltél rá
most legalább
azt tudd, hogy nincs határ
a tény s talányok szűk közén
még megtalálnád
mert ott vár, a mindig volt
kortalan vágy
egyszer legalább hallgass rá
látszik már egy volt van lesz világ
hát most legalább, azt lásd
mit te is akartál
s ha majd eltűnik a volt van lesz világ
legalább, mit a reggel kulcsra zár
ne engedd el, mert elviszi a napi bánat
legalább
őrködj a kulcsod felett és várj.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
