


| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | ...Neked |
| Megjelenés: | 1992 |
| Hossz: | 4:14 |
| Szövegírók: |
Katona Klári |
|
Katona Klári |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Gong |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

nekem is fáj a buta magány
de nem kell,
hogy szűk ruhát gomboljon rám
és nekem is fáj, ha a mesében szép
egymásnak mondva csak mesebeszéd
és nekem is fáj a sok haragszom rád
a szánalmas, szívtelen hazudozás
és nekem is fáj,
ha egy szerelmes lány
éjjel, ha alszik sem álmodik már
tudom, hogy reggel egy telefont vársz
hiszen, te erre sosem érsz rá
de mi lesz,
ha egyszer én nem hívlak fel
és neked kell lépned,
és nem lehetsz büszke
vigyázz rám
én nem érhetem be
egy langyos mosollyal
gyönyörű dolgaink
maradnak titokban
mert nem az a fontos, hogy hazafelé
nehezebb lesz, mint volt odafelé
csak az a fontos, hogy oda is érj
hol az álarcod levethetnéd
és nekem is fáj, ha az őszinteség
hangosan kimondva csupa veszély
és nekem is fáj, ha sok üres beszéd
elfedi azt, mirõl szól az egész
és nekem is fáj, hogyha megsimogatsz
már sajnálsz csak engem,
bár még tagadsz
de mi lesz,
ha egyszer majd hiába kérsz
és neked kell lépned
és én leszek büszke
vigyázz rám
én nem érhetem be
egy cinkos mosollyal
így egy jó mesének középen vége van
így ne játsz se magad,
se más hangszerén
nem igaz szóból, most legyen elég
a jóból a kevés is kellene még
hát vigyázz rám, mint rég



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik