


| Előadó: | Huszti Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Reményi Gyenes István Prevert Jacques Andre Marie |
|
Joseph Kosma |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |

Kérlek, hogy emlékezz úgy, ahogy én,
barátod voltam, és te jó barát.
Szebb volt a szép akkor, s több volt a fény,
s Velünk volt boldog az egész világ.
Elszáradt levél ott halomban állt,
Hjajj, hogyan is felejteném,
bennünk is összegyűlt minden, mi fájt,
emlékek, álmok és vágy és remény.
De ahogy a szél hordja széjjel,
a száradt őszi avart
úgy tűnt a vágy is a fénnyel,
de hallom a régi dalt.
Ez az a dal, ez az a dal,
daloltuk ketten, daloltuk ketten,
csak te meg én, csak te meg én.
Úgy hittük még, úgy hittük még,
élhetünk csendben, élhetünk csendben,
csak te meg én, csak te meg én.
Ám a szenvedély, örök sorsa,
nem élt csupán egy nyáron át
és a víz hulláma már elmossa,
a parton a lábunk nyomát.
Elszáradt levél ott halomba gyűlt,
akár az emlékek vágy és remény
és minden, minden a tűzre került,
úgy amint szokott ez ősz idején.
Kérem, hogy felejtsen el könnyedén,
de tőlem ezt sose kívánd.
Szebb volt a szép akkor, s több volt a fény,
velünk volt boldog az egész világ.
Szebb voltál te is a szépnél,
megértő társ, jó barát,
lám mintha csak most is itt élnél,
az emlék dallammá vált.
Ez az a dal, ez az a dal
daloltuk ketten, daloltuk ketten,
csak te meg én, csak te meg én.
Úgy hittük még, úgy hittük még,
élhetünk csendben, élhetünk csendben,
csak te meg én, csak te meg én.
Ám a szenvedély, örök sorsa,
nem élt csupán egy nyáron át,
és a víz hulláma már elmossa,
a parton a lábunk nyomát.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.