|
|
|
Már megszoktam ha valami történik,
annak én iszom meg a levét,
Deniz sokak szemében egy utolsó szemét,
már kiskorom óta nem értem a dolgok menetét,
minden napom úgy élem, mintha életem utolsó hetét,
tölteném itt lent a földön veletek, most sírni lenne kedvem,
mégis nevetek, sajnálom, hogy nem vagyok,
ki lehetek vagy nék,
minden nap egy gondolatot temetek el, na,
de amig van erő szivemben és az ereimben vér,
amig őszre tél, éjre nap, napra éjre, éj,
amig balra a nap nyugszik és jobbra kél,
szemem sarkában megcsillan a remény,
ami jövőt fest a múltra, a tegnapból okulva,
mára nem bizom a jóba, megváltoztam azóta,
régen naív fejjel figyeltem a dolgokat,
de mára én, na, reppelek a tér közepén.
Refr. 2x :
18 éve élek a földön én,
akár egy képregény, az életem,
miben megtörtént minden mi megtörténhet,
nyugodt szivvel várom meg az utolsó percet.
Életed utolsó perce na, hogy telne,
mi mindent szeretne az ember bepótolni,
be nem váltott igéretek, érzelmi kisérletek,
önbíráskodásból megszületett felelőtlen itéletek,
és a kezedben a kép, ami szived szórja szét,
szilánkokra törik álmod mindt a kezdet és a vég,
fonalai szőttek össze, hát vissza megyek vissza,
én eltűnök a ködbe, csak hogy ne haragudj rám,
hibáztam is talán, ilyen az ember, én se vagyok más,
amit érzel, amit látsz, az vagyok, nem, mire vársz,
nekem mindegy mit kivánsz, a szavak tömege nekem csak eszköz,
ha velem jösz meglátod nincs határ, csak a szived számit amit érzel,
mikor a sorssal összenézel, úgy nézz szemembe kérlek,
megláthatod a végtelen fájdalmat, hisz többet mesél rólam két szem,
mint többezet mondat, szived amit diktál, eszed bármit összehordhat.
Refr. 2x
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
