|
|
|
Megerősít a hit, nem mindegy hogyan és mit
Hordok a hátamon, de súlyos dolgok a vállamon
Külső minek, összefolynak a színek
Nem mindegy kinek, miért, hogyan
Kopik a tollam, előre szóltam
Mozgólépcső, mókuskerék nem hitettem magam
Ha kellett martam, amit tettem Én akartam
Nem amit más, amit érzek azt tisztán látom
Egyből a számon egyre jobban várom,
Megvalósult álom, saját utamat járom
Nekem mindegy Bobbie Charton, Lucky Luke, vagy Dalton
Nem ez a lényeg, jönnek a füstök, jönnek a fények
Nem érdekel kinek hisztek, kaptár beefsteak
Minek vagy csak dísznek érthetetlen, hihetetlen
Az elmém telhetetlen, mégis meghal mindig valami bennem
Minden szerteszét, tiszta káosz, nyugodtnak kell lennem
Lassú víz partot mos, most légy okos, mint a hangya
Szorgos, a verseny szoros, te vagy a soros
Szemtől szembe, csak így van rendbe'
Csendben megfontoltan percről percre
Kedvenc mint a helmet szerint lélegzem
Vedd már észre hogy én futok
Te csak lézengsz, szabad giccses
Nincsen sziget kincses
A helyzet vicces, kottám spicces
Tanárom a tapasztalat, az idő halad
A szavam szalad, az ütem tapad rám is
Nekem a példa Párizs
Szánalmas az egész, mint a penész
Mert a más hogy mindenki lenéz
Sok rímem merész töltettel van tele
A kocka el van vetve, szemtől szembe
Nem fordulunk vissza, semmi sincsen veszve
S hogy hála az égnek, én nem égek távol, de egyre közelebb
Egyre mélyebb szövegek, tudatom egyre öregebb
Tág mint a kozmosz, Aramisz, Atosz, Portosz
A tartalom tudást hordoz prezentálok mint egy Phédrosz
Csak én meg a mikrofonom van még dolgom
A nyelvem az én lantom, mondat vége pont, a szemem szikrát ont, jah
Ne csak nézz, láss, itt nálunk minden más
Az élet egy nagy folyó én is úszok mégsem sodor az ár
Tudom már mindig széllel szemben, a sorsom a kezemben
Ezt soha nem feledtem, legtöbb tettem megfontoltan tettem
Mikor a sátramat levertem, még sokmindent nem mertem
Meghódítom a falut, kitárom a kaput
Csak azt teszem amit tehetek
Képek is vannak nemcsak keretek
Mi van veletek? Észnél legyetek!
Hernádi Judit legendás dala újragondolva
