|
|
|
|
|
| Előadó: | Minimal Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. strófa
Csillog már a kard, de szuperszonikus sebesség
Mint a vörös posztó, felség, király, vezér, gyalog bástya
A vírus elzárva, az egész metropolisz sapkába
Senki nem tudja mi van a fejemben, olyan vagyok mint egy szellem
A hitem egyben az életem, a lelkem végtelen
A telkem generátor nekem, de másnak üres fázis
Szélmalom a Földön, a Holdon univezális bázis
Harcmodorom frontális már '96 óta
Minden tudás birtoklója első strófa
Mindig móka, minden hozzám tartozik
A fejem a földet nyomja, virtuális kopja mentés
Után visza káosz mától a forrófejűeknek kondenzátor '83
Azóta a saját utam járom, akár egy középkori vándor
Mit lehet kihasználom, majd eltűnök mint a kámfor
Két világ közt töltöm a Földön a börtön
De messze magasan az égen, egy másik dimenzióban
Minden célomat elérem, mások azt mondják ez igen
S amit mondok azt is hiszem, elmémeben gondolatok cikáznak
Mint Russel Bearel szépség az egyikben a másik szétfeszíti a fejem
Mozogni kezd a kezem újra a papírral szemben
Elindul a küzdelem minden igaz zsoldos velem
Erről szól az életem, nekem egy partyszerelem
A közeggel a többi komponens inspirált végig
Most ha kell az utcám mélyéről is feltörök az égig
Elhagyom, elfelejtem a világ számomra már teher
A háborút megnyertem, megvan minden ami kell
Ah, itt van minden ami kell
2. strófa
Analizálom a világot egyre tisztábban látok
Jönnek mennek a barátok, de rajtunk nem fog az átok
Mentális masszázs amit adok, ahogy a föld a Nap körül forog
Zajlanak a folyamatok, hiába tűntek el népek és korok
Ugyanazért kiállt százegy torok, a sorok között olvasok
Formákat bontok és újakat rakok össze, felteszem a pontot az i-re
És csak nézek körbe-körbe mindig új utat keresve
Kódolt csatornát nézel, mégis fogható az adás
Én mozgatom a szálakat a szürke eminenciás
Háttérből irányít, titkos jeleket továbbít
Legyőzlek mint Darth Vader, Obi Van Kenobi-t
Verbális párbaj, bármikor bárhol
Az Utolsó Mohikán minden támadással dacol
Csak az érti amit mondok és elmémben barangol
És naphosszat tanul, nemcsak könyvekből, hanem a világtól
Gondolataim mind a fejemben születenk
Csempészem őket mint Rabovszky a mikrofilmet
A mondatokat figyeld, nem a technikám a lényeg
A sötétségnek vége és felgyúlnak a fények
3. strófa
Sok megdöbbentő emlék, több százezer vendég
Előadások, botrányok, és meg nem értett eszmék
Sok kihasznált embert tömködnek a porba
A szégyenteljes vér a földet vörösre mossa
Szertefoszlott munkák és együtt töltött évek
Egybemosódtak már a rosszak és a szépek
Kihasználtak Téged, majd a süllyesztőbe dobtak
Te még lejjeb kerültél ők mégis fent maradtak
A stílusba van az ember, feladni soha nem kell
Középpontba kerülhetsz minden egyes tettel
Az ember véleménye mindig többet ér a pénznél
Vermet ástak neked és te szépen beleestél
Mer' nem mindenki muzsikus, ki hegedűvel mászkál
Rászóltál de sokszor mégis becsapott maradtál
De te is bízhatsz abba', abrakadabra
Nincs előtted nehéz, legyőzhetetlen csapda
És hányszor hitted azt már, hogy itt a bosszú napja
Megfogadtad mint Lúdas Matyi 3-szor adod vissza
A helyzet lehet krízis, pusztító mint egy pestis
Az idő mindig változik és vele együtt mi is
De nem kell elkeseredni, hisz a fáklya most is ég
A borulás után mindig kiderűl az ég
4. strófa
Az utazó, a haladó, a Földön csak egy halandó
Harcolok mint Scripio, másik verzió
A kísérletem személye a létezésem szegélye
A megtartott álmok és a messzi jövő reménye
A külsőm, a takaróm, a belsőm pedig a létem
A körülöttem lévő játékot nemcsak nézem
A lényegét megértem, sötétség a fényben
Vakító a hatás, akárcsak egy kobramarás
Ájultan fekszem helyszín egy sziget
Ami nyugodtabb mint Tibet ez a hely engem is megihlet
Ahol a gondolat nem siet, minden ember nevet
A körforgás folytatódik, eljön megin' a kezdet
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
