|
|
|
Fekszem a sárban
A zord éjszakában
Az eső hull rám
Már semmi se fáj
Számolom a perceket
Amíg lassan eltemet
A fekete homok
Tehetetlen vagyok!
Hideg földön fekszem
A sötét ég alatt
Az emlékeken kívül
Semmi sem maradt
Elfeledek mindent
Hogy újra kezdjek mindent
Történhet hát bármi
Már semmi se számít
Csak sodródtam a halott vízeken
Ahol végleg megbomlik az elme
Önmagam kerestem szüntelen
Mert elvesztem a halálos csendben
Elhagyott hajók úsztak mellettem
A végtelen mélybe pillantva
Idegen arcok néztek a szemembe
És túl sokszor fordultam vissza
Van aki elveszik örökre
Én láttam a másik partot
Nem adom fel és elértem végre
A lélek megnyugszik már
Többé már semmi se fáj...
ONLINE MEGHÍVÓ
