|
|
|
| Előadó: | Duende |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sediánszky Nóra M. H. Attila Koltai M. Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az Ébredések égi keresztútján
Apátia testvérrel karöltve jártam
Már hét napja térdeltem
vak imába révedten
s már megint semmire se vártam
Telihold és sápadt éjszaka volt
s ő egy jólőrzött ajtón kilépett
A San Juan klastromban
titkon, alattomban
tán örültek is a nővérek
S a város peremén a fények
kihunytak, égtek, kihunytak, égtek, kihunytak, égtek, kihunytak, égtek…
Szegény kis apácaszökevénylány
miért lesed álmomat miért nézel rám
Harangszót hallottam volt már ilyen
álmodunk rosszat így nyáréjeken
Az első napunk fahéjillatú volt
Tükörszobámba lágyan bezárlak
Egy lopott bibliát hoztam
s rólad leimádkoztam
nedves kis apácaruhádat
Elsőáldozó gyermek és gyóntatópap
és a misét is én celebráltam
Egy érintetlen freskó
szép csendben elkoszló
lelkem mély romtemplomában
S a megszentelt ostyát úgy ízleltem én
mintha oltáriszentséghez érnél
s azt volt az érzésem
Jézusra gondolsz
de nem volt több három csepp vérnél
Szegény kis apácaszökevénylány
miért lesed álmomat miért nézel rám
Harangszót hallottam volt már ilyen
álmodunk rosszat így nyáréjeken
Szegény kis apácaszökevénylány
nem épp a legjobbkor találtál rám
Én iszom míg elmormolsz félszáz imát
te keresztet hánysz én Sangríát
A város neve Armageddon
ezt a második napon mondtam
s négy lovast láttam
a viharban vágtatni
s tekergő kígyókat a porban
Az elsőnek neve Csüggedés volt
a másodiknak neve Bánat
A harmadik elhagy
a negyedik szűkölve
kúszik a porban utánad
A harmadik napon a temetőkertből
míg aludtál virágot loptam
A halottak látták,
de semmit se szóltak,
hogy a sírhantok közt lopakodtam
S hogy a tűzpiros virágot átadtam én
te kacér és parázna voltál
úgy táncoltál elém,
hogy a fülembe súgjad
Na, mégiscsak használt az a zsoltár
A nagyedik napon a nevem akartam
az erdőn a füledbe súgni
De te száddal a számat
szép csöndben lezártad
mert már nem akartad tudni
Az ötödik napon sem mondhattam el
ezért inkább egy tölgyfába véstem
És kérgébe karcoltam
mellé még valamit
de arra már nem emlékszem
S a város peremén a fények
kihunytak, égtek, kihunytak, égtek, kihunytak, égtek, kihunytak, égtek…
Szegény kis apácaszökevénylány
miért lesed álmomat miért nézel rám
Harangszót hallottam volt már ilyen
álmodunk rosszat így nyáréjeken
Szegény kis apácaszökevénylány
nem épp a legjobbkor találtál rám
Én iszom míg elmormolsz félszáz imát
te keresztet hánysz én Sangríát
A hatodik napon már pecsétes volt
a kaján hold fess zsúrkalapja
Édeskés szag volt
és nem tudtam nyelni
ez volt a Harag napja
A hetedik napon már kurvának hívtam
a lelkét félek úgy összetörtem
De ez nem rendít meg
és hát amúgy se számít
mert a testét már tegnap megöltem
Esőtől harmatos erdő ölén
mézzel kentem be testét
Zöld hangyákat hoztam
aznap nem imádkoztam
csak néztem ahogy csendben ellepték
Szegény kis apácaszökevénylány
miért lesed álmomat miért nézel rám
Harangszót hallottam volt már ilyen
álmodunk rosszat így nyáréjeken
Szegény kis apácaszökevénylány
nem épp a legjobbkor találtál rám
Én iszom míg elmormolsz félszáz imát
te keresztet hánysz én Sangríát
Szegény kis apácaszökevénylány
miért lesed álmomat miért nézel rám
Harangszót hallottam volt már ilyen
álmodunk rosszat így nyáréjeken
Szegény kis apácaszökevénylány
nem épp a legjobbkor találtál rám
Én iszom míg elmormolsz félszáz imát
te keresztet hánysz én Sangríát
Holtsápadt bor
márványfehér
csuklód körül
mint alvadt vér
kis karkötő
mélybarna szem
kihamvadt tűz
lágy öled mély verem
Húz két karod
széttört bilincs
combod bezár
elásott kincs
befűzött tű
karcsú bokád
fonott hajad
leomló szép brokát
Lélegző seb
félig nyílt szád
fényes kagyló
porcelán váll
homlokod domb
sötét boltív
lassú hajó
egy másik partra hív
Szőlőgerezd
törékeny nád
gyűrött lepel
megfejtett zár
kiszikkadt föld
ezüstkanál
üvegharang
obszidián
Tükörterem
felázott rét
gyöngyházszínű
feltépett pecsét
feltépett pecsét
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
