|
|
|
Verse1: Csak ülök a tévé előtt és a napfény a szobámban bevadul
és én már nem tudom, miért, de ez a reggel nem az amit magamnak álmodtam,
zuhanás, ilyenkor langyos a vér.
Egy hosszú éjszaka őrjít? nyomát viselem, mert kell a buli, a vágy
és tényleg, úgy érzem nem bírom tovább már, megadom magam, ha ölel az ágy
Refrén: De ha kell, ha közel az éjjel, csak pörgess fel,
gyere pörgess fel, kiabálj, ha mozdul a nagyváros
és egy őrült hely, vakít a fényekkel.
Ha közel az éjjel, csak pörgess fel, gyere pörgess fel,
kiabálj, ha mozdul a nagyváros, és egy őrült hely,
vakít a fényekkel.
Verse2: Szombaton reggel semmi se jó nem ráz fel engem,
a péntek éjszakai nagy rohanás, de hogyha mondasz valamit
még nyitva van a fülem, hát kezdődjön az ami annyira más
Indul a város, mozdul a város tényleg minden vár.
Tombol a város, és megadom majd magam bárhogy ölel az ágy.
Refrén
Verse3: Én sohasem bántam, meg amitől robban a szívem,
hogy minden napom kétszer kezdődik el,
de jobb, ha ott vagy néha mikor nem vagyok sínen,
és mond el még egyszer, ha nem hiszem el.
Refrén: És ha kell, ha közel az éjjel...
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
