|
|
|
| Előadó: | Független adó |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ványi "Apu" Tamás Bankó Attila Ványi Tamás Dallos Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak a gyász és nincs varázslat senki sem szólít meg
Ez az élet az ítélet álmaid nincsenek
Miért? Mielőtt szavakba öntenéd
Várj
Hogy tiéd lesz ami járna hazug ígéri meg
És akit vársz várva várva nem érkezik sosem
Ne félj! Van más is mint szenvedély
Igen
Ne beszélj ne beszélj csodákról
Csak az igazi igazi világról
Ezer év ezer év nem elég
Aki bújt aki nem
Valami véget ért
De mi vette kezdetét
Furcsa Éden fenn az égen némák a harsonák
Itt a Földön mosolyod őrzöm az emlék nem vidám
Vakít! Mint egy második Nap felragyog
S tanít
Ne beszélj ne beszélj csodákról
Csak az igazi igazi világról
Ezer év ezer év nem elég
Aki bújt aki nem
Valami véget ért
De mi vette kezdetét
Álmokba menekül az összetört nincstelen
Zászlóit bontja ki megfakult rejteken
Riadt szemekkel nézel körül te is
Mi ez a játék ez a gyilkos szándék
Az utolsó perceid
Ne beszélj ne beszélj csodákról
Csak az igazi igazi világról
Ezer év ezer év nem elég
Aki bújt aki nem
Valami véget ért
De mi vette kezdetét
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
