|
|
|
| Előadó: | Roy és Ádám Trió |
|---|---|
| Album: | Most jövünk mi |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 5:37 |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Nagy Ádám |
|
| Kiadó: | BMG |
| Stílus: | Pop-Rock |
| Címkék: | Keressük! |
Öt hosszú év volt
És már nagyon rég volt
De még csak a víz folyt a csapból...
Álmodtunk erről
Na, persze meg arról
Hogy csak a saját dalunk szól!
Vártuk, hogy jöjjünk
De rá kellett jönnünk
Hogy semmit nem adnak ingyen...
Már túl sok az emlék
Ha a színpadon lennél te is
Szíved értene mindent!
Ott volt mind, aki szeretett minket
És csak arra várt
Hogy szóljon már
A zene az ének a dob a gitár
Ugye emlékszel már?
(EGYÜTT) VÁRTUK HOGY ÍGY LEGYEN
DE SEMMIT NEM KAPTUNK MEG HIRTELEN!
VÁLTOZTUNK, JÓL TUDOM
DE AMI RÓLUNK SZÓLT
AZ HIDD EL HOGY IGAZI VOLT!
Megéltük százszor
Hogy a Sideway-ben ránk szólt
A hajnal, hogy "fáradt lettem!"
És néha az emlék
Mintha pont ott lennék
Újra felsír bennem...
LEHETNÉK MÁS, DE NEKEM EZ A JÓ, HOGY ILYENNEK LÁSS!
LEHETNÉK MÁS, DE NEKEM EZ A JÓ, HOGY IGAZNAK LÁSS!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
