|
|
|
| Előadó: | Breitner János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Reményi Gyenes István |
|
Merle Travis |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | folk rock |
| Címkék: | Keressük! |
Mondják, sárból gyúrta hajdan az embert az ég,
de tudom, hazug minden szó, tudom már rég.
Az ember vér és izom és erős váll,
hogy termelhessen szenet, mert ez így szabály.
Termelj húsz tonnát, de neked mit ér,
hol részvényes szabja meg, mennyi a bér?
A bányából a részvényes vidáman él,
de nélküled bányája semmit sem ér.
Mikor születtél az égből az eső szitált,
A küzdés és a gond rögtön társaddá vált.
Tán veled volt már akkor is egy szeneslapát,
és rögtön fel is raktad a húsz tonnát.
Termelj húsz tonnát, de neked mit ér,
hol részvényes szabja meg, mennyi a bér?
A szénből lesz a ragyogó tündérfény,
de nélküled, mondd, vajon lenne-e szén?
Mikor szült az anyád már öt gyermeke volt,
így csak arra gondolt, ad-e több hitelt a bolt?
Te csak rakod a szenet, és míg gyűlik a szén,
A gyűlölet izzik a szemed tüzén.
Termelj húsz tonnát, de neked mit ér,
hol részvényes szabja meg, mennyi a bér?
Ha az este jön, hát örülsz, hogy karod még ép,
csak számolod béred és hallgatsz ma még.
De a szürke napok szürkéje végéhez ér,
egy ünnepnap jön, mikor több lesz a bér,
mikor kék lesz a mennybolt, tág a látóhatár,
s az asszonyod szeme fénylő napsugár.
Termelj húsz tonnát, majd tudod, mit ér,
ha nem részvényes szabja meg, mennyi a bér?
Hisz egyik öklöd vasból van, a másik acél,
S a múlt, az a régi már vissza nem tér.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
