


| Előadó: | Kovbojok |
|---|---|
| Album: | Kaksi Atomerőmű |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Drosztmér István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Él valahol egy kicsiny hobbit, elárulom a nevét:
Barka Pali, aki mindig széthányja a belét.
A nyakában palást van, a fején meg cilinder,
De annyit iszik, hogy egyfolytában rájön a hányinger.
A jó Gandalfhoz becsöngetett a régi cimborája:
Gyere beljebb te kis barom, mer' belerúgok a szádba.
Megdicsérte kis barátja divatos ruháját,
Ő meg cserébe lerókázta hófehér szakállát.
Refr.:
Barka Pali nem kéne ennyit piálnod,
Hiába iszol kurva sokat, mer' úgyis kihányod.
Minden egyes percben, mint az állat, úgy vedelsz,
Kidobod a taccsot, aztán kómában heversz.
Elfutott és átvágtatott az Entek erdején,
De hirtelen az útjába állt egy alacsonyabb lény.
Samu volt az, ki vidáman, tárt karokkal várta.
Odarohant, és a dagadt képét tele hányta.
Elment aztán Frodóhoz is, mer' régen látta őt.
Aragornnal ketten basztak egy ronda hobbit nőt.
Frodó így szólt: „Gyere csak, mer' nagyon jó móka.”
Fél perc múlva csak úgy csurgott nyakukból a róka.
Refr.
Hazafelé Legolasszal találta magát szemben,
A leggusztustalanabb buzival a történelemben.
Haja szőke, szeme pedig oly kék, mint az ég,
Kár, mert máris belefröccsen a finom főzelék.
Palikánknak nincs több dolga, úgyhogy hazatér,
Jaj, hirtelen kotyogni kezd benne a vastagbél.
Hatalmasat okádik, hogy a torka szétrobban,
S Középfölde elmerül a hányásos fosban.
Refr.:
Barka Pali nem kellett volna ennyit piálnod,
Hiába iszol kurva sokat, mer' úgyis kihányod.
Minden egyes percben, mint az állat, úgy vedelsz,
Kidobod a taccsot, aztán halottan heversz.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.