|
|
|
| Előadó: | MAnökkenProlEtarZ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jó dolga volt míg csak a biosz szakra járt
De aztán megismerte azt a kékruhásch leányt
És mindenféle félig megemészett dolgok
Jártak körbe, addig míg minden el is romlott
És hiába is volt ez, eltette bérletét
Másnapra már rajta volt minden egyes vegyérték
S félig megalkudva lépett át az úton
A hatosra felszállt, hogy az egyetemre jusson
Mer' az egyetem televolt mindenféle lánnyal
S mindegyik vagy legalább negyven kék ruhában
Találkozott már egyszer egy kékruhásch nővel
És azóta őt keresi minden kékruhásch nőben
És végignéz a szeme a hosszú soron abban
Negyven és negyven szemet lát a hallban
És az összes kék ruhában és kékes harisnyában
S a nyaka köré tekert bazi hosszú sálban
És az összes nagyon jó arc alternatív zenét
Hallgat majd a kisszobában, gyertyákat éget szét
Majd albérletbe költözik, ha eljön majd az idő
Na nem a vizsgaídőszak, hanem a jóidő
Mer' az egyetem televolt mindenféle sráccal
S mindegyik vagy legalább negyven kiskorában
Találkozott már egyszer egy kékruhásch nővel
És azóta őt keresi minden kék ruhásch nőben
(Gitárszóló)
Elolvasott mindenféle szakirodalmat
Hogy meglelje a boldogsághoz vezető kis utat
Majd hároszor egy héten verte el a pénzét
Koncertre és piára, hogy véletlen se nézzék
Életunt madárnak, csak nagyon laza srácnak
Akit a kiscsajok jegyzettel dobálnak
De hiába is tett úgy, mer' utolérte a végzet
Mert egyik nap a vizsgájával kicsit előbb végzett.
És az egyetem televolt mindenféle sráccal
S mindegyik vagy legalább negyven kiskorában
Találkozott már egyszer egy kékruhás nővel
És azóta őt keresi minden kék ruhásch nőben
És az egyetem épület geocentrumában
Ott állt a kékruhásch rózsaszín ruhában
És köröttük jegyzetek szálltak fel magasra
De szerintem ez őket egy cseppet sem zavarta.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
