|
|
|
| Előadó: | Artoscsaba |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Artos Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak vitaképpen, mert nem nézek szépen
Az a vétkem, hogy nem vagyok tétlen
A sorsom nem tételem, erősít az érzelem
Én irányítok, mert gondolom, képzelem
Enyém a diadal. Egy kis dia, egy kis dal
Kivetítem az elmém. Ütemben dallal valamikor
Pihenni akarok. Soha nem enged
Egy apró szikrától belül szörnyű tűz gerjed
Átadom másnak, akivel jó a hullámhossz
A sírkövömön is az áll, hogy én vagyok a rossz
Aki elárasztja a Földet, kitartóan zörget
Progresszíven halad, sohasem törtet.
A hangok a fejemben a szívemből szólnak
Majd én megmutatom a múlt-jelen-jövő kornak
Eltolnak, de én akkor is felszállok
Mint egy jó partizán, örökre ellenállok
Refrén (x2)
Városban szültek, a világ leültet
Felállok. Kezemben kódok. A bűvész büntet.
Az információ kell! Kinyílnak a szemek
A harci állásban tettrekész leszek
Ide szültek, ahol urbánus hang lüktet
Az életem ezért mindíg a zenébe süllyed
Elfelejtek felejteni, csak selejtezni kell
Előrébbjutok az erő tiszteletével
Körbevesznek bárányok, akik néha farkasok
Akikre nem hat a szép szó, nem hat a sokk
Az maradok, aki voltam, összekotortam
Minden eszközömet teszteltem és harcoltam
Az ellenség fegyverét maga ellen fordítom
A lényeges pontokat magyarázattal sarkítom
Megleplek, elleplek, betemetlek rímmel
Kreativításra ösztönöz, ha valami nem stimmel
Hidd el, itt engem több dolog motivál
A lusta csak ordibál, engem tettre invitál
Irritál a környezet, ezért jobbat keresek
A tűzkeresztségben lángra kapnak a vétkesek
A lángok élesek. Szétesek. Összeállok.
Az őszinteségemmel áthidalva az árok
Várok egy hullámra, mit a város lök felém
Megharcoltam ezért, ez mindíg is az enyém
Refrén (x2)
Felforgatom az érát, a butaság fáraszt
A reppem nagy dózisban információt áraszt
Nyúlcipő helyett rajtam klasszikus cucc
A csúcsra jutsz? Bizonyíts, ha tudsz!
Keresztbe tehetsz nekem, mert nem vagyok vámpír
Nekem ez mást jelent, számomra jó hír
Most nem kell a diéta, mert nincs közöttünk tégla
Értik a szavam, mert nem vagyok néma
Ez az osztály nem korrekciós, nem kell protekció
A bentmaradáshoz elég a rímkollekció
Evolúció. Ki majmol? Ki papol?
A gyakorlati oldalon az igazság harcol
Lekoccol az, aki nem bírja a strapát
Kódokkal a kezemben értem a stratégiát
Az információ forradalma tetrekésszé tesz
Erősödik a zaj. Legyőzi. A hip-hop-nesz!
Refrén (x4)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
