|
|
|
| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dolák-Saly Róbert Dolák Saly Róbert |
|
Dolák-Saly Róbert |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nekem az a nap oly fontos volt, mikor először megláttam,
Az a film csak róla szólt, soha nem felejtem el.
Fején ékes tolldísz, komoly arcán nyers erő,
Azt gondoltam akkor, hogy a példaképem ő.
De a csoda hamar köddé vált, mikor azt olvastam egyszer,
Hogy a főhős kitalált, soha nem is létezett.
Egy Karl May nevű ember agya hozta létre őt,
Úgy éreztem akkor, hogy a világ összedőlt.
Winnetou a prérin
Sose lovagolt,
Persze csak azért nem,
Mert lova se volt.
Winnetou e Földön
Még sohase járt,
Winnetou csak álhős,
Égeti magát.
Winnetou az Isten volt nekem, akit utánozni kezdtem,
Mokaszint viseltem, s néha azt mondtam, hogy "uff".
Az ajtó mögül lestem, hogy a bölény hátha jön,
Nem féltem, mert tudtam, hogy a végén lelövöm.
Winnetou a bátor,
Aki sose félt,
Persze csak azért nem,
Mert sohase élt.
Winnetou csak álom,
Nem igazi lény,
Sátra soha nem volt,
Kiröhögöm én.
Winnetou a legjobb
Apacs indián,
Ki hiszi el így ezt
Még ezek után.
Winnetou-ra mégsem
Haraguszok ám,
Szülinapja nincsen,
Szomorú talán.
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
