|
|
|
| Előadó: | MyCream |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"Jó estét, jó szurkolást kedves nézőink!
Itt állunk a stadionban, mert ellopták az összes széket.
Fantasztikus a hangulat! Hát ilyen nincs!
Ilyen nincs, és tényleg nincs!
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, hajrá!
Megy a kicsi lány, megy a kicsi lány,
Befordul oldalra és eltűnt a szemünk elől.
De semmi baj, kedves nézőink, majd visszajön!"
Eddig a sportot tévében lestem,
Most rászánom magam, hogy eddzem a testem.
Enyém lesz egyszer minden érem,
A súlyzót naponta fél órát nézem.
Futás a gátra, lendül a lábam,
Nem esik senki sem nagyobbat nálam.
A bunyó az tuti, a kesztyű a kézen,
Lendül az ököl, csöndesen vérzem.
Hajrá, én úgy szurkolok,
Lenyeltem tegnap egy hajcsatot, hajcsatot,
Hajrá, na üss pontosat,
A győzelemnél csak a részvét fontosabb.
"Igen, igen kérem szépen tessenek szurkolni!
Már csak néhány centiméter, talán egy húsz, már csak tizenöt,
Négy, három, kettő, és megette az összes kolbászt!"
A vívást könnyű séróból lököm,
Csak ne szúrnám magamat percenként bokán.
A teniszben mindegy: nyesés vagy csavar,
Remek a sport, csak a labda zavar.
Indul a verseny, számom tizes,
Imádok úszni, csak ne lennék vizes.
Eddzettünk sokat a peepshow mellett,
Remegve várom a kétszáz mellet.
Hajrá, én úgy izzadok,
A cipőmben érzem a sajtszagot, sajtszagot,
Hajrá, ma végre győzni kell,
Ha nem esem hanyatt, már az is félsiker.
Hajrá, én úgy izgulok,
A hashajtót kérem, hogy hajcsatok, hajcsatok,
Hajrá, én úgy izgulok,
Győzni fogok, ha nincsen más induló.
"Talán hallják a kedves hallgatók, az egész lelátó felállva ünnepel,
Köszönöm, köszönöm, ma lettem harminc éves, de erre azért nem számítottam,
Igazán kedves."
Evezek én már, kicsikét félek,
A lapáttal csaptam a kajakra léket.
Remekül megy a gyűrűn a torna,
De valaki kell, aki leteker róla.
Fociztam bátran, ahogyan tudtam,
A Himnusz alatt egy öngólt rugtam.
A kisöblű puskák nehezen tűrik,
Hogy most lőttük le a negyedik zsűrit.
Hajrá, én úgy izgulok,
A fejemen csattan a balcsapot, jobbcsapott,
Hajrá, az asszony érti ezt,
Enyém lesz egyszer a legszebb férfitest.
Hajrá, én úgy izgulok,
A fejemből állnak a hajcsatok, hajcsatok,
Hajrá, a ló nem nyerít,
A győztes sem boldog, mert egyszer megverik.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
