|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Mi ilyenkor szoktunk sírni! |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csúszik a padló
Mégis ott mászkálunk rajta
Az ember egy ilyen fajta
A veszélyt mindig leszarta.
Érdekes a látvány fel sem kavarja
Nem számít hogy nem is akarja
Csak a himnuszt szavalja
És nem zavarja
Az a 20. érzék
Hatalmas érték
Anyádék még
Extraként kérték.
Meg is kaptad
Szépen becsomagolva
Csak a boríték
Nem lett odatolva.
A hős gyengéden átkarolna
Naplementében ellovagolva
Széttört az álom
ott állsz a sorba
És mintha egy rendőr szólna.
Légy se rezzen
A dob pereg
Oda nézni sem merek
Mert
Most jön a bukfenc
Most jön a bukfenc
A világszám
Most jön a bukfenc
Hát tapsikoljál és kiáltsál
A néző még kér
Folyjon a vér
Ha jól érzi magát
Mindent megér
Nincs semmi trükk
ez az igazság
Most jön a bukfenc
Kezdődjék hát
A mulatság
Véget ért és még mindig kívánod,
pucérra borotválod
Ahogy a pornófilmben látod.
Miért van az hogy te mindig beleártod,
Hiteled hazugságra váltod
Kezed az ő vérébe mártod
S jutalmad várod
Jó voltál
a mennyország követ
Miért kapcsolod
A biztonsági övet?
Ha zuhannál még jól jöhet
Amíg bűntudatod meg nem ölet
Te voltál így együttvéve
A rendszer utolsó ellensége
Elkap a gépszíj végül
Ennyi volt és vége
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
