



Funk:
Itt van neked a dupla dinamit,
valamit valakik veletek megetettek,
de rekedtek, eleget tehetek
annak, akinek a fenegyerekek
már régóta ígérgettek és most eljött az idő.
A veteránok támadnak és én leszek az első,
mint az ötkarikás játékokon, a legfelső fokozaton
a mondanivalómmal gátakat szakítok
mindegyik oldalon.
Felőlem lehetsz sikeres, de soha hiteles,
egy valamirevaló belepofázó nálam
csak kettes osztályzatot érdemel, érhet el
a domina rapper évekkel a fantáziátlan selejt
a fesztiválokon is énekel.
Legalábbis playback-el, de azt is úgy csinálja,
hogy jobban hasonlít egy színpadi komédiára.
Orgiára bólogatnak a nagyok
a nagy dobásra várva,
mára kompromisszumot kötött
a szakma legjobb arca, azt hagyja.
Sztárgyár szalagon löki előre
és menedzserek döntenek, hogy mi lehet belőle.
Refrén 2x:
Funk:
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! Megjött a Kamikaze!
Busta:
Alapjába vége én egy türelmes csávó vagyok,
addig, amíg nem idegesítenek fel én maradok a seggemen.
Így volt azelőtt is, mikor én Wérszívó lettem,
akkor is csak beszélt mindenki, hogy ez így nem kell.
Fogtam magam, felemeltem a fejem.
Hol érdekel engem? A következőt mondtam, figyelj!
Az első nevem Smith, a második meg Vessoun,
az igazi nevem Busta, vigyázz nehogy megbasszon.
Mert nem kell ahhoz gengszternek lennem,
hogy ha megterem, meg ne tegyem,
hogy egy sorozatot eresszek el,
hogy a faszomat a hip-hop arcodba verjem,
a geciputtony itt van már, de hol a rap verseny?
Na mindegy! Ha másik úton mész, az is csak kamu.
Az, hogy meghallgatják a demódat,
arról tegyél le, mert az úgysem az igaz.
Kiadtam már vagy százat, a tehetség az tudod várhat.
A Kicsi G meg a többi majom is engem leszophat.
Refrén 2x:
Funk:
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! Megjött a Kamikaze!
Busta:
Magyarországon nincsen death row, nincsen routhless.
Könyöröghetsz, hogy behajolhatsz,
hogy kiadják végre a lemezt.
Azt a lemezt, amiért keményen megdolgoztam,
mindent feladtam és sok köcsögöt megbasztam,
pedig én ezt nem mindig akartam.
Gyakran a pöcsömre járt mindegyik,
legalább addig nem beszéltek össze-vissza.
Az ország régen az elmaradottság levét issza.
Hiába beszélsz fasztarisznya, meg leszel szúrva,
ezt üzeni Mr. Busta! Naahhh!
Funk:
Mint az öngyilkos japán pilóta, bevetésre készen,
már a felszállás előtt érzem, hogy nemsokára végem.
Tudom, hogy fejjel megyek a falnak,
mikor is mások gazdagodnak, mártírnak neveznek,
eltemetnek, egyesek baleknak hívnak.
Hívnak, de hova? Pontosan oda,
ahol nekik a legjobban fekszik, TV stúdióba.
Na mitől döglik a légy és kitől várhatom a jobbat,
ha mindenki csak beszél, de semmit nem csinálhat?
Refrén 4x:
Funk:
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! 1-8-7-es együttes a képbe!
Végre! Megjött a Kamikaze!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.